Az idei nyár eddigi, ha nem a legforróbb napja jöhet kedden. Ma izzasztó nap elé nézünk, a csúcsérték döntően 35 és 41 fok között alakul, de néhol délkeleten akár 41 fok fölé is forrósodhat a levegő. Emiatt nemcsak a napi (40 fok, 1928., Szerep), hanem az abszolút (41.9 fok, 2007., Kiskunhalas) melegrekord is megdőlhet. A HungaroMet veszélyjelzése szerint magas középhőmérséklet miatt másodfokú, narancssárga riasztás van érvényben 9 vármegyében, míg Csongrád-Csanádban a legmagasabb.
A legmagasabb, piros fokozatú figyelmeztetést adták ki a hőség miatt Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékre. Az érintett területeken a napi középhőmérséklet 29 fok felett alakulhat. Az előrejelzés szerint zivatarok kialakulására is van esély, így az egész országra kiterjedő elsőfokú, citromsárga figyelmeztetés van érvényben.
SOHA NEM VOLT ILYEN MELEG ELSŐ FÉLÉVÜNK MAGYARORSZÁGON
Az idei június középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 fok volt, ami 1,8 fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első fél évet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén – emelte ki az MCC kötelékébe tartozó Klímapolitikai Intézet. Júniusban átlagosan a globális átlaghőmérséklet is 1,5 fokkal haladta meg az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok – írja az Index.
Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, nem beszélve Dél-Európáról. Hozzátették, hogy az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. A Klímapolitikai Intézet szerint míg a hetvenes–nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023), amikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma.
CSÚNYÁN FEST A JÖVŐNK
A jövő ennél viszont még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet.
