Közélet

Akkugyártól tartanak a Csongrád-Csanád vármegyei településen, Csengelén – lakott területet sorolnának át ipari területté (frissítve)

„Ha nem akkugyárra, akkor mi szükség lehet 250 hektár ipari területre egy kétezer lelkes faluban? – ez a kérdés ütött szöget néhány ember fejébe a Csongrád megyei Csengele községben. A polgármester ugyanis tavaly év vége óta azon ügyködik, hogy kiemelt gazdasági övezetbe soroljon 200-250 hektár, jelenleg mezőgazdasági területet, ahol hirtelen 70 százalékos lenne a beépíthetőség” – írja Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos független képviselő, aki szerint a helyiek legnagyobb félelme, hogy valójában akkumulátorgyárat terveznek a kertek alá.

„Azt már lehetett tudni korábban is, hogy Szegeden épülő BYD elektromos autógyár saját akkugyárat akar, illetve a szomszédos Kisteleken végül a tiltakozás miatt nem épül ilyen üzem. Sajnos elég logikus lépés lenne, hogy egy településsel odébb próbálkozzanak. Pedig egy ekkora üzemhez nincs a környéken se elegendő víz, se munkaerő” – véli a képviselő, ugyanakkor februárban még arról szólt a fáma, hogy Kínából érkeznek majd az akkumulátorok részegységei, Szegeden csak összeillesztik és beleteszik az autókba. 

CSENGELE IS PROFITÁLHAT A BYD-BÓL ÉS RHEINMETALLBÓL

A Magyar Hang a képviselő posztjához hozzátéve azt írja, hogy kétségtelen, és erre Hadházy is felhívja a figyelmet, hogy Tóth Tibor polgármester még májusban, a választások előtt közzétett egy Facebook-bejegyzést egy találkozóról, ahol Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett. A szöveg szerint „a jó hangulatú megbeszélésen elhangzott, hogy a két óriásberuházás (BYD és Rheinmetall) Szegedre telepítése olyan lehetőséget nyit meg a többi település számára – beleértve falunkat is – amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak: nagyszabású infrastruktúra-fejlesztések zajlanak majd le, ennek köszönhetően megújulnak majd útjaink, számos új munkalehetőség lesz elérhető és meg fogjuk valósítani az óvoda-bölcsőde-konyha fejlesztését is.”

ELVILEG TÖBBEN IS MEGKERESTÉK HADHÁZYT

Hadházy azt írja, az őt megkereső helyieknek több dolog is gyanús lett, és ebből csak az első, hogy Tóth Tibor polgármester nem kommunikál nyíltan arról, mit szeretne valójában. A második, hogy a képviselő-testület még tavaly év végén felhatalmazta őt, hogy egymaga járjon el ebben az átminősítés ügyében. Az érintett terület jelenleg ugyanis egy úgynevezett ökológiai folyosóhoz tartozik, ami miatt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága vélhetően nem adná meg az engedélyt az átminősítésre. Tóth polgármester mindenesetre azért lobbizik, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt projektnek nyilvánítsák a tervét, így figyelmen kívül lehetne hagyni a környezetvédelmi szempontokat.

FRISSÍTVE: LAKOTT TERÜLETET SOROLNÁNAK ÁT

Cikkünk megjelenése után felkeresett bennünket egy helyi lakos, aki kiemelte, hogy a szóban forgó 250 hektár terület lakott, tanyás térség. Mint írta: “itt emberek élnek életvitelszerűen. A polgármester tagadja, hogy nagyberuházásra készülnének, csak kis vállalkozásokról beszél, de arról senki nem beszél, hogy az itt élő emberekkel mi lesz? Mi a tervük velünk?Hogy lehet egy lakott térségbe, a házak közé ipari parkot létesíteni? Mind környezetszennyezés, mind zajhatás szempontjából elfogadhatatlan az, hogy lakott térségbe, lakóházak közé, illetve lakóházak közvetlen közelében ipari csarnokokat építsenek. Tanyás térségről beszélve, nekünk csak fúrt kútból van lehetőségünk vizet vételezni. Mi ezt a vizet isszuk… Mi lesz a vizünkkel, ha az ipari létesítmények beszennyezik a talajt? Mi lesz a mezőgazdasági termelésből élő emberekkel, ha nem lesz víz, vagy ami lesz, ha az is szennyezett lesz? Az itt élő lakosság nem lett megkérdezve, hogy ők mit szeretnének… Volt egy mondvacsinált közgyűlés, de itt nem a lakosság döntött, hanem a lakossággal már csak a kész tények lettek közölve. Nem lett szavazásra bocsájtva a kérdés. A fejünk felett döntöttek mindenről” – írta az egyik helyi olvasónk.

20-30 TANYA VAN A TERÜLETEN

Olvasónk szerint a testület úgy szavazta meg az előterjesztést, hogy azt sem tudták térképen pontosan behatárolni, hogy mely területekről van szó. “Az egyik képviselő azt mondta az egyik testületi ülésen, hogy ez a projekt úgyis államilag kiemelt beruházás lesz, akkor viszont nekik már nem lesz beleszólásuk, hogy mi épülhet ide. Az átminősítésre szánt földterületetek java része nem csengelei lakosoké, tehát nekik teljesen mindegy, hogy az itt élő emberekkel mi lesz, csak addig érdekli őket a dolog, amíg koppan a pénz a számlán” -emelte ki olvasónk, aki hozzátette, hogy 20-30 lakott tanya van a kérdéses területen, illetve a falu irányába 8 kilométer hosszan szintén lakott tanyás térség található, ily módon őket is érinteni fogja az ipari beruházás.

FRISSÍTVE: NEM LESZ AKKUGYÁR CSENGELÉN

A cikkünk megjelenését követően Csengele Községi Önkormányzata a fenti állításokra reagálva posztolt a közösségi médiában. Mint írják, Csengele Községi Önkormányzat Képviselő-testülete július 4-én elfogadott egy határozatot, amiben megtiltják, hogy Csengele közigazgatási területén belül akkumulátorgyár épüljön. Viszont arról nem szólnak, hogy akkugyár helyett milyen konkrét ipari beruházásokat hoznának a tanyákkal övezett területre.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb