Megadhatja magát Brüsszelnek a kormány az Erasmus miatt! Pontosítják, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi tagságot az egyetemi alapítványokban
Több mint másfél év után belátta a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek (mint a szegedi) is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, köztük az Erasmus+- és a Horizont-programokhoz.
Mint kiderült, most a kormány úgy módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ahogy azt az Európai Unió már 2022 decemberében kérte: szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál, és a kinevezettek nem maradhatnának életük végéig a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok. A tét és a kapituláció oka a modellváltáson átesett egyetemek részvétele az Erasmus-programban.
A fentieket most a kormány is elismerte a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklásában, mivel az „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja”.
MEGPRÓBÁLTÁK ORVOSOLNI A HELYZETET
2023 februárjában a kormány megpróbálta annyiban orvosolni a helyzetet, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket, így a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat távozásra szólították fel, akik ennek eleget is tettek, bár voltak, akik inkább a kormányzati pozíciójukról mondtak le. A jogszabályhoz azonban akkor nem nyúltak, így az összeférhetetlenségi szabályok változatlanok maradtak, ami továbbra is elfogadhatatlan volt az Európai Bizottság számára.
PONTOSÍTOTT A KORMÁNY
Most azonban pontosan szabályoznák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban:
- a parlamenti képviselők,
- a polgármesterek és a főpolgármester,
- a kormánytagok,
- az államtitkárok,
- a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,
- a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
- a helyettes államtitkárok,
- kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
- kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
- a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
- járási hivatalvezetők és helyettesei,
- főosztályvezetők és osztályvezetők.
Ráadásul az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen kurátornak vagy fb-tagnak, aki a fent felsoroltak tisztségek valamelyikét betöltötte. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednek. Az összeférhetetlenségi szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi a javaslat szerint.
TÖBBEKET ÉRINT A SZABÁLYOZÁS
A 24.hu legalább fél tucat politikust talált ugyanakkor, akit biztosan érint a tervezet, ők:
- Lezsák Sándor fideszes parlamenti alelnök,
- Fazekas Sándor fideszes
- és Süli János KDNP-s képviselő,
- Szolláth Tibor, Hajdúnánás leköszönő, kormánypárti polgármestere,
- Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti, fideszes polgármester,
- Cser-Palkovics András székesfehérvári, fideszes polgármester,
- valamint Veres Pál, Miskolc távozó, ellenzéki polgármestere.
Ez anyagilag is fájdalmas lehet számukra, mert a tiszteletdíjak jellemzően az egymillió forintot is meghaladják a vagyonkezelő alapítványokban.
AZ ÉLETFOGYTIG TARTÓ MEGBÍZÁSOK IS MEGSZŰNHETNEK
Megszűnhetnek az „életfogytig tartó” megbízatások is, ugyanis határozatlan ideig nevezték ki a vezető tisztségviselőket, akiket úgy bebetonoztak a helyükre, hogy egy esetleges kormányváltás sem robbanthatná ki őket onnan. A javaslat hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tagokat.
