A mikroRNS felfedezéséért járt az orvosi Nobel-díj idén! A kutatás közvetlenül kapcsolódik Karikó Katalin munkájához is
A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtt Karolinska Egyetemen bejelentett döntése szerint 2024-ben Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat a mikroRNS és szabályozó szerepének felfedezéséét. Idén is a sejtek működésének biokémiája kapta a legrangosabb tudományos díjat. A díj Karikó Katalin tavalyi díjához is kapcsolódik, mivel mikroRNS az mRNS szabályozásával fejti ki hatását.
Mint kiderült, Victor Ambros amerikai biológus a mikroRNS felfedezője. Ambros C. elegans fonálférgeket vizsgálva fedezte fel a fehérjék kódolása helyett belső szabályozási működésekben részt vevő rövid RNS szakaszokat. Ambros kollégája Gary Ruvkun amerikai biológus azonosította a mikroRNS pontos szerepét a sejt irányításában.
FONTOS SZEREPE VAN A MIKRORNS-NEK
A mikroRNS-ek 1993-as felfedezésükkor különös hibának tűntek, de később kiderült, hogy jelentős szerepük van a DNS-átírás utáni szabályozásban, így nem csak a fonálférgek, de az emlősök sejtjeinek működésében is. A mikroRNS-nek a tumorok fejlődését elindító és leállító tényezőként is fontos szerepe van. Tavaly ilyenkor Szeged díszpolgára, Karikó Katalin magyar biokémikus kapta kollégájával Drew Weissmannel megosztva az orvosi Nobelt, az általuk kifejlesztett mRNS technológiért, amely lehetővé tette, hogy 2019-ben kitört koronavírus világjárvány ellen azelőtt ismeretlen gyorsasággal fejlesszenek ki új oltóanyagot és emberi életek millióit mentsék meg.
AMBROS ÉS RUVKUN FELFEDEZÉSE KAPCSOLÓDIK KARIKÓ KATALIN MUNKÁJÁHOZ
Ambros és Ruvkun felfedezése a sejtek szintjén közvetlenül kapcsolódik Karikó és Weissman munkájához. A mikroRNS-ek ugyanis az mRNS (ez utóbbi a messenger, magyarul hírvivő RNS-t takarja) által szállított információk felhasználását szabályozzák. Karikóék felfedezésével szemben a mikroRNS-t nem használják oltóanyag létrehozására, ellenben nagyon fontos elemet jelentenek az élet belső működésének kirakójában – írja az Index.