Az SZTE kutatója szerint a klímaváltozás mérsékléséhez mielőbb zöld energiával kell hűtenünk és fűtenünk az épületeinket

Dr. Molnár Gergely, az SZTE FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa az egyik szerzője annak a nagy visszhangot kiváltó tudományos cikknek, amely arra világít rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával és a megújuló energiaforrásokra, például napenergiára támaszkodva lehetséges.

Mint az egyetemtől megtudtuk, az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban jelent meg az európai épületek klímára gyakorolt hatását vizsgáló kutatási eredményekről szóló cikk, amelynek második szerzője Dr. Molnár Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi adjunktusa. 

A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS TÖBB MINT EGYHARMADA AZ ÉPÜLETEKHEZ KÖTHETŐ

Az Európai Unióban az épületekhez köthető a teljes szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmada, így a Párizsi Egyezményben és a Zöld Megállapodásban megfogalmazott törekvések, azaz a globális hőmérsékletemelkedés 1,5 °C alatt tartása és az EU-s szinte nettó zéró üvegházgáz emisszió 2050-re történő elérése érdekében, az állomány minél gyorsabb modernizációjára lenne szükség. A kutatás azt vizsgálja energiamodellezési technikával és különböző modernizációs forgatókönyvek feltételezésével, hogy milyen ütemben és mekkora mértékben csökkenthető az épületekben történő energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás. Emellett a vizsgálat arra is törekszik, hogy elemezze a napenergiának (napelemek), mint rohamosan fejlődő technológiának az épületek energetikai dekarbonizációjában betöltött szerepét.

KLÍMAZÓNÁK ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK

A cikk elsőszámú nóvuma, hogy igen nagy tér- és időbeli felbontással vizsgálja a várható változásokat. A vizsgálat időhorizontja egészen 2060-ig terjed ki, és nemcsak az EU teljes egészére, hanem az egyes tagállamokra, sőt az azokon belüli klímazónákra és épülettípusokra is közöl eredményeket. Mindezeken túl nem csupán a legvalószínűbb kimenetelt vizsgálja, hanem különböző teóriákat állít fel az épületi szektor modernizációját és a megújuló energiaforrások térnyerését illetően.

MODERNIZÁCIÓ KELL

“Nemzetközi kutatócsoportok is jelentkeztek már lehetséges jövőbeli kooperációs igényekkel. A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával és a megújuló energiaforrásokra (pl. napenergia) támaszkodva lehetséges” – mondta el Dr. Molnár Gergely.  A kutatás éghajlati, meteorológiai és térinformatikai adatokat használ fel. Ilyen adatok megértésére, kezelésére és feldolgozására irányuló kurzusokat az SZTE Légkör- és Téradattudomány Tanszék tart.