A Szegedi Tudományegyetemen három kutatási program is célul tűzte ki a Karikó Katalin nevéhez fűződő mRNS-technológia alkalmazását. Prof. Dr. Nógrádi Antal kutatócsoportja a gerincvelősérültek mRNS-alapú gyógyításán dolgozik, Prof. Dr. Gácser Attila és munkatársai fertőző gombák okozta gyulladások kezelését célozzák, míg Prof. Dr. Csóka Ildikó gyógyszerhatóanyagok nano-hordozós célbajuttatását vizsgáló kutatócsoportjában Dr. Katona Gábor azt keresi, az mRNS dekódolását gátló siRNS-ek eljuttathatók-e a tumoros sejtekhez. Mindez azért fontos, mert Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese bejelentette, hogy az egyetemen új kutatóközpont épül a jövő innovatív mRNS-kutatásainak támogatására, amire már a Pasteur Intézet is partnerként tekint.
AZ MRNS-ALAPÚ KUTATÁS AZ EGYIK LEGINKÁBB FIGYELT KÍSÉRLETI TERÜLET MOST A VILÁGBAN
Az egyetem kiemelte, hogy az mRNS-alapú terápiás célú kutatás jelenleg az orvosbiológia egyik leginkább figyelemmel kísért területe a világon. Az új tudományterület az mRNS-vakcinákkal, valamint Karikó Katalin és Drew Weissman Nobel-díjával vált ugyan széles körben ismertté, de Karikó Katalin kutatásait már a Covid-19-et megelőző két évtizedben a fehérjepótlással elérhető kardiológiai és idegsebészeti terápiás kezelés motiválta, Drew Weissmant pedig a HIV-vírus elleni oltás kutatása hozta közel a témához. Ehhez járult később, hogy Karikó Katalin a BionTech vállalatnál Özlem Türeci és Uğur Şahin mellett bekapcsolódott az mRNS-alapú személyre szabott rák-immunterápia, valamint a ritka genetikai betegségek fehérje-helyettesítési kutatásába. Négyük közül hárman egyébként előadnak az SZTE-n rendezett mRNS-konferencián.
AZ MRNS-TECHNOLÓGIA AZ ORVOSTUDOMÁNY SVÁJCI BICSKÁJA
Az mRNS-technológia az orvostudomány svájci bicskájának ígérkezik. A világ élenjáró tudományos műhelyeiben folynak kutatóprogramok az mRNS-alapú rákgyógyítás, az anyagcsere-betegségek, a regeneratív medicina vagy a különböző fertőzések kezelése területén. Mindegyik eljárásnak hasonló a lényege: a gyógyszerek fehérjéi helyett a fehérjéket kódoló megfelelő mRNS-t juttatják be a szervezetbe. Mintha a receptet kapnánk meg intravénásan, a szervezetünk pedig majd legyártaná a gyógyszert, a szükséges fehérjét. Más esetekben az mRNS olyan fehérjét kódol a szervezet számára, amely immunválaszt kelt, például a rákos sejtek ellen.
TÖBB KUTATÁS IS ZAJLIK AZ SZTE-N
A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg több kutatási program is kapcsolódik a mRNS témájához.
- Az SZTE SZAOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben Prof. Dr. Nógrádi Antal intézetvezető egyetemi tanár Neuroregenerációs Laboratóriuma évek óta vizsgálja a gerincvelő-sérüléssel kapcsolatos terápiás lehetőségeket. Nógrádi Antal kutatócsoportja 2023-ban publikált új eljárásukban az mRNS-technológiát alkalmazta arra, hogy gyulladáscsökkentő terápiás fehérje termelésére használják a sérült gerincvelőbe juttatott mRNS-t.
- A Szegedi Tudományegyetemen mRNS-technológiát alkalmazó kutatási programon dolgozik az SZTE TTIK Biológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, Prof. Dr. Gácser Attila is gombakórokozókkal foglalkozó kutatócsoportjában. Ez a kutatás a Candida gomba okozta fertőzésre, valamint két súlyosabb, gyakran halálos kimenetelű gombafertőzésre, a mukormikózisra és az aspergillózisra állít majd elő mRNS-alapú terápiát.
- A Szegedi Tudományegyetemen az mRNS-hez más módon kapcsolódó kutatási projekt is zajlik. Dr. Katona Gábor, az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet docense olyan nano-gyógyszerhordozó rendszer kifejlesztésén dolgozik, amellyel az orron keresztül, célzottan lehetne elérni a rosszindulatú agydaganatot. Ezzel az eljárással géncsendesítést okozó siRNS-t, vagyis kis interferáló RNS-t lehetne a tumorba juttatni, ami a tumoros sejteket támogató markáns géneket „kikapcsolt” állapotba hozná. Az siRNS hatására ugyanis nem történik meg az mRNS dekódolása aminosavakká, így elmarad a fehérjeképzés, és az mRNS-t kódoló gén csendesül. Dr. Katona Gábor kutatása jelenleg a preklinikai fázisában tart.
ÚJ KUTATÓCENTRUM JÖN LÉTRE
Mint kiderült, a Szegedi Tudományegyetemen Gácser Attila kutatási programjának helyszíne lesz az az mRNS-technológiai laborokkal ellátott kutatócentrum, amelynek infrastruktúrája várhatóan 2025 májusára készül el az SZTE Biológiai Intézetében. Ez a fejlesztés jelképezi a szegedi egyetemnek azt a törekvését, hogy Karikó Katalin segítségével egy új kutatógenerációt bátorít majd mRNS-alapú projektekre. A kutatónő a 2022-ben társaival elnyert Novo Nordisk-díjából e központ állatházának felépítését is támogatta.
AZOKAT SZOLGÁLJA MAJD, AKIK AZ MRNS-KUTATÁSSAL KAPCSOLATOS TERVEKKEL ÁLLNAK MAJD ELŐ
Karikó Katalinnal egyetértésben gondoltuk úgy, hogy a Szegedi Tudományegyetemen az mRNS-kutatási ötletek megvalósítását segítő infrastruktúrát hozunk létre – mondta Gácser Attila professzor. “Az új kutatási programok rendszerint magas rizikójú vállalkozások, az ötlettől a megvalósulásig számos buktatójuk van. Ez a központ azonban biztosan meg fog térülni, hiszen az én kutatócsoportomtól függetlenül is azokat fogja szolgálni, akik a Szegedi Tudományegyetemen új mRNS-kutatással kapcsolatos tervekkel állnak elő. A készülő laboregyüttesben egy in vivo és egy 5 laborból álló in vitro kísérleti állomás kap majd helyet. Kisméretű kutatóközpont lesz, de fókuszáltan működik majd, és versenyképes lesz a nemzetközi kutatásban.”
A megkérdezett kutatók egybehangzóan állítják, hogy Karikó Katalin rendszeresen és intenzíven konzultál az általa támogatott programokról. Alapvető tanácsa, hogy a Szegedi Tudományegyetemen olyan speciális területen keressék az mRNS-technológia alkalmazását, amely „piaci rést” jelent a nagy nemzetközi gyógyszergyártók és kutatólaboratóriumok által lefedett területek között. Az óriásköltségvetésű intézmények ugyanis gyorsabban tudnak fejleszteni, míg az SZTE kutatócsoportjai a jól célzott problémák megoldásában lehetnek hatékonyabbak – írja az egyetem.
