Négy sávos utak, új hidak, és modern városrészek: Szeged fejlesztései ígéretekkel vannak tele, de a szegedi déli Tisza-híd megint nem épül. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint nem anyagi gondok vannak, hiszen 2 milliárdot már decemberben utal Szegednek a Belvárosi hídra: a miniszter szerint az SZTE nem akarja a híd megépítését. Utánajártunk mi lehet a gond.
Szeged újra a fejlődés útjára léphet, legalábbis Lázár János miniszter legutóbbi látogatása szerint. Az építési és közlekedési miniszter nagyszabású fejlesztési terveket ismertetett a város számára, amelyek között szerepel a 47-es főút négysávosítása, az új harmadik Tisza-híd építése és a Mars téri buszállomás költöztetése. Mindezek jelentősen megváltoztathatják Szeged infrastruktúráját és közlekedését a következő évtizedben. Azonban nem ez az első alkalom, hogy hasonló ígéretekkel találkozunk. Nézzük meg, mi történt ezzel a bizonyos híddal.
Szeged város történetének egyik fájdalmas fejezete az 1944-es év, amikor a második világháború során a visszavonuló német csapatok felrobbantották a város Déli Tisza-hídját, amely fontos közlekedési csomópontként kötötte össze a vasúti és közúti forgalmat. A híd elvesztése hosszú távon meghatározta a város közlekedését, ugyanis azóta sem épült meg az egykori átkelő modern változata. Az 1970-es években kezdtek el először komolyan foglalkozni a híd újjáépítésével: az 1972-ben elfogadott városfejlesztési tervekben már szerepelt a Déli Tisza-híd megépítésének koncepciója. Azóta azonban az ígéretek több évtizeden át megmaradtak a tervezési fázisban.
Az elmúlt évtizedekben minden nagyobb fejlesztési program – így a Modern Városok Program is – tartalmazta a Déli Tisza-híd megépítésének tervét, ám a megvalósítás mindig elmaradt. Az új híd fontosságát rendszeresen hangsúlyozták a közlekedési szakemberek és a helyi vezetők, mivel nemcsak a belvárosi híd forgalmát csökkentené, hanem a város ipari és logisztikai szerepét is erősítené. Azonban a pénzügyi források hiánya és a politikai viták miatt a projekt sosem jutott túl az ígéretek szintjén.
Nemesi Pál 2020 szeptemberétől 2022 májusáig töltötte be a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosi pozíciót. Kiemelt figyelmet fordított a szegedi déli Tisza-híd megépítésére. Munkássága során számos lépést tett annak érdekében, hogy a híd ügye előrehaladjon és megvalósuljon.
2021-ben Nemesi Pál közreműködésével a projekt olyan stádiumba érkezett, ahol még soha nem volt az elmúlt 30 évben. A kormánybiztos az Innovációs és Technológiai Minisztériumban szakmai megbeszélést hívott össze, ahol javasolta a híd ütemezett megvalósítását. Ennek köszönhetően a híd alappilléreit úgy tervezik, hogy azok a későbbiekben vasúti felépítményt is elbírjanak, de első ütemben a közúti híd épül meg, széles kerékpárúttal és gyalogos járdával. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy hazai forrásból elinduljon a kivitelezés, majd később uniós forrásokat is bevonjanak. Lázár János a sajtótájékoztatón szerencsére ugyanezt a koncepciót erősítette meg.
2022 januárjában újabb mérföldkőhöz érkezett a projekt: eredményt hirdettek a tervezésre kiírt pályázaton, és a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. lett a befutó. Ezzel megkezdődhetett a tervezés utolsó szakasza. Akkor úgy tűnt, 2024 végén, 2025 elején elindul a híd építése. Lázár János miniszter múlt heti szegedi sajtótájékoztatóján már 2026-ról beszélt, és mindent az egyetemre fogott: szerinte nem lehet máshogy megoldani, csak úgy ha az SZTE átadja az érintett épületeket. A miniszter reméli, hogy egyszer csak ez meg fog történni. Ezek szerint hiába a modellváltás, az SZTE kuratóriuma keresztbe fekszik Szeged egyik legnagyobb fejlesztésének. De ki lehet a felelős?
“Amíg az egyetem ezt nem fogadja el, addig nehéz ezen továbblépni” – nyilatkozta Lázár János Szegeden a sajtótájékoztatón. De bizakodó is volt a miniszter, mert szerinte ez lesz az egyetlen kiviteli tervvel rendelkező Tisza – híd. Reméli, hogy az egyetem nem blokkolja a terveiket. Itt a videó:
Forrásaink szerint az egyik ilyen személy egyértelműen a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja Dr. Fendler Judit, aki 2016 augusztusa óta tölti be ezt a pozíciót. 2022. augusztus 1-jétől újabb öt évre kapott megbízást, így 2027-ig látja el a kancellári feladatokat.
A kancellár feladatai közé tartozik az egyetem gazdasági, pénzügyi és működési ügyeinek irányítása, valamint az intézmény vagyonának kezelése. A déli Tisza-híd megépítésének előmozdítása érdekében Dr. Fendler Judit az alábbi lépéseket teheti:
- Együttműködés a városi és kormányzati szervekkel: Aktív párbeszédet folytathat Szeged város vezetésével és a kormányzati szervekkel a híd megépítésének fontosságáról, hangsúlyozva annak pozitív hatásait az egyetem és a város közlekedésére, valamint gazdasági fejlődésére.
- Az egyetem tulajdonában lévő ingatlanok kérdése: Amennyiben az egyetem tulajdonában lévő ingatlanok érintettek a híd építésében, a kancellár kezdeményezheti ezen területek átadását vagy közös használatát, figyelembe véve az egyetem érdekeit és a projekt előrehaladását.
- Projektkoordináció és támogatás: Az egyetem erőforrásaival és szakértelmével támogathatja a híd megépítését, például kutatásokkal, tervezéssel vagy egyéb szakmai hozzájárulással.
Dr. Fendler Judit kancellárként forrásaink szerint kulcsszerepet játszhat a déli Tisza-híd megvalósításában, elősegítve az egyetem és a város közötti együttműködést, valamint biztosítva, hogy az egyetem érdekei összhangban legyenek a város fejlődési céljaival.
Az elérhető információk alapján a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Szabó Gábor a másik kulcsszereplő, aki 2010 és 2018 között az SZTE rektora volt, és az MTA rendes tagja. A kuratórium, mint az egyetemet fenntartó alapítvány legfőbb döntéshozó szerve, jelentős befolyással bír az egyetem stratégiai irányvonalára és vagyonkezelésére. A déli Tisza-híd megépítésének előmozdítása érdekében a kuratórium és annak elnöke, Szabó Gábor, az alábbi lépéseket tehetik:
- Együttműködés a városi és kormányzati szervekkel: Aktív párbeszédet folytathatnak Szeged város vezetésével és a kormányzati szervekkel a híd megépítésének fontosságáról, hangsúlyozva annak pozitív hatásait az egyetem és a város közlekedésére, valamint gazdasági fejlődésére.
- Az egyetem tulajdonában lévő ingatlanok kérdése: Amennyiben az egyetem tulajdonában lévő ingatlanok érintettek a híd építésében, a kuratórium kezdeményezheti ezen területek átadását vagy közös használatát, figyelembe véve az egyetem érdekeit és a projekt előrehaladását.
- Projektkoordináció és támogatás: Az egyetem erőforrásaival és szakértelmével támogathatják a híd megépítését, például kutatásokkal, tervezéssel vagy egyéb szakmai hozzájárulással.
Szabó Gábor elnökként kulcsszerepet játszhat a déli Tisza-híd megvalósításában, elősegítve az egyetem és a város közötti együttműködést, valamint biztosítva, hogy az egyetem érdekei összhangban legyenek a város fejlődési céljaival.
Megkerestük az SZTE-t és a minisztériumot
A déli Tisza-híd kapcsán megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE), hogy tisztázzuk az álláspontokat a beruházás jelenlegi helyzetéről. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóirodájától az alábbi választ kaptuk: „A harmadik Tisza-híd fejlesztésének előkészítése során már bevonásra került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A végleges, kompromisszumos nyomvonal ismeretében valóban megállapítható, hogy több egyetemi épület áthelyezése is szükséges lesz. Azonban jelenleg is zajlanak az egyeztetések az érintettek között, így további információval a későbbiekben tudunk szolgálni.” Az SZTE sajtóirodája röviden reagált megkeresésünkre: „A sajtóban már megjelentekhez képest további információval szolgálni nem tudunk. Amint lesz előrelépés, tájékoztatni fogjuk róla a nyilvánosságot.” A nyilatkozatok alapján a projekt előkészítése jelenleg is zajlik, de a felek között továbbra sem született végleges döntés, így a szegediek tovább várhatnak a déli Tisza-híd megvalósulására.
Lázár János miniszter szegedi sajtótájékoztatója elejétől a végéig itt található:
