Ebben is kiemelkedő a Napfény Városa: Rejkjavík után Szegeden használják a legtöbb geotermikus hőt fűtésre
A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt használó közfogyasztó a városban. Ez az energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt része. Szeged pedig kiemelkedő geotermikus adottságokkal büszkélkedhet.
Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője izgalmas előadást tartott geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.
A GEOTERMIKUS CÉLRA KITERMELT VÍZ FAJTÁI
A geotermikus célra kitermelt víz hőmérséklete alapján 3 nagy tartományt lehet megkülönböztetni: 30 és 60 °C között kis, 60 és 150 °C között közepes, illetve 150 °C felett nagy hőmérsékletű tartományról beszélünk. Az első jellemzően a kertészeti és balneológiai, a második a hőtermelésre, a harmadik pedig az elektromos áram termelésére használható.
SZEGED KIEMELKEDŐ GEOTERMIKUS ADOTTSÁGOKKAL BÍR
Magyarország geotermikus adottságai köztudottan optimálisak. Ugyan az aktív vulkanikus területekhez képest lényegesen kisebb a hőáramlás, de az úgynevezett konduktív típusú termálenergia elérhetősége kiemelkedő az ország területén. Ez annak köszönhető, hogy főleg a Dél-Alföldön a kéreg lényegesen vékonyabb, így a melegebb belső részek felől a felszínre lényegesen könnyebben jut el a geotermikus energia. Szeged még ebből a rendkívül kedvező helyzetből is a lehető legjobb adottságokkal bír, hiszen amellett, hogy a geotermikus energia könnyen elérhető, gyakorlatilag közvetlenül a forrás felett található egy közel 160 000 fős város, amiben egy 70-80 ezer főt ellátó városi távhőrendszer üzemel, valamint számos nagy közfogyasztóval rendelkezik, a legnagyobb éppen a Szegedi Tudományegyetem.
REJKJAVÍK UTÁN SZEGED A MÁSODIK LEGNAGYOBB TÁVHŐT ELLÁTÓ RENDSZER
A kilenc városi távhőhöz tartozó geotermikus hálózat az átadott hőmennyiségét tekintve Reykjavík után a második legnagyobb távhőt ellátó rendszer. Az izlandi adottságok messze jobbak a magyarországinál, ezért tehát különösen büszkék lehetnek a szegediek erre a rendszerre. A távhőrendszer évi ~28 millió m3 földgáz fogyasztásából a teljes üzembe helyezés után a termálrendszerek megközelítőleg 17 millió m3 földgázt fognak kiváltani, és ezzel a legnagyobb légszennyezőnek számító városi fűtési rendszer évi 55 ezer tonna CO2 kibocsátását ~20 ezer tonnára fogják redukálni. Ez Szeged egyik, ha nem a legnagyobb hatású környezetvédelmi projektje is. Összességében elmondható, hogy még évtizedekre való munkát ad a geotermikus energia kihasználhatóságának növelése.
