Kemenesi Gábor, virológus szerint a nullához közelít annak az esélye, hogy mesterségesen állították volna elő a hazánkban terjedő ragadós száj- és körömfájás vírust
„Nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk” – mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarországon több mint ötven év után felbukkanó ragadós száj- és körömfájás kórokozójáról. A miniszter újságírói kérdésre reagálva azt állította, hogy laboratóriumi információ alapján lehetséges, hogy a száj- és körömfájás mesterségesen, egy kémcsőben jött létre. A témában most megszólalt Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója is, aki szerint ennek az esélye gyakorlatilag egyenlő a nullával.
A VIROLÓGUS MÁST GONDOL
„Ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust” – mondta a Qubitnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója. „Ennek a lehetősége tendál a nullához” – tette hozzá. Amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.
ÉVTIZEDEK ÓTA ISMERIK A VÍRUST
A vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert – írja a lap. Kemenesi elmondta, hogy bár a kémcsőben kreált vírus képe nagyon kedvelt téma az összeesküvés-elméleteket kreálók körében, valóban fordult már elő olyan a ragadós száj- és körömfájás vírus esetén, hogy egy korábban laboratóriumban használt törzs okozott kisebb járványt. Ez még 2007-ben történt az Egyesült Királyságban, és egy laboratórium rossz szennyvízkezeléséhez volt köthető.
A HAZÁNKBAN LÉVŐ VÍRUS EGY PAKISZTÁNBAN ÉSZLELT VÁLTOZATTAL ÁLL ROKONSÁGBAN
Az európai referencialaboratórium vizsgálatának eredményéről még annyit tudunk, hogy a magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban. Pakisztánban, sok más ázsiai országhoz hasonlóan a vírus endemikus, vagyis folyamatosan jelen van és fertőzi az állatállományokat, ezzel minden évben súlyos gazdasági károkat okozva a gazdáknak. A genetikai adat Kemenesi szerint indikációként szolgálhat, de a járvány eredetét egyéb nyomozásoknak kell feltárnia. A szakember szerint az elérhető hírek alapján a mostani hazai járvány pakisztáni eredetű lehet. “Azt, hogy a vírus onnan miként jutott el hozzánk, és jelen volt-e a kettő között a természetben, járványügyi nyomozásnak kell feltárnia, amihez elengedhetetlenek a megfigyelési (surveillance) adatok” – mondta, majd kiemelte, hogy a genetikai adatokból esetenként igen téves következtetések vonhatók le, amire egy korábbi ebolajárvány során is volt példa.
AZ AGRÁRMINISZTER IS MEGSZÓLALT
Változatlanul négy telep érintett, ahol a mentesítési és fertőtlenítési munkák megfeszített erővel zajlanak – közölte Nagy István agrárminiszter a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban az Állategészségügyi Operatív Törzs ülése után. Nagy István a sajtótájékoztató elején kijelentette: „Kezdem a jó hírrel, nincs újabb megbetegedés. Tovább folytatódik a védekezés a ragadós száj- és körömfájás vírussal szemben. Ma is ülésezett az Állategészségügyi Operatív Törzs. Változatlanul négy telep érintett, ahol a mentesítési és fertőtlenítési munkák megfeszített erővel zajlanak. Darnózselin és Dunakilitin folyamatos az állatok felszámolása és ezen szarvasmarha-telepek mentesítése”.
“Az elsődleges információk szerint nem zárható ki, hogy mesterségesen hozták létre a száj- és körömfájás vírust. Ez bizony komoly kérdéseket vet fel” – fogalmazott Nagy István, hozzátéve: szakembereket és laboratóriumokat kértek fel, hogy folytassanak vizsgálatokat a vírus eredetének feltárására.
AZ ÁLLATOKAT NEM JÓKEDVÜKBEN ÖLIK LE
Az agrárminiszter mindenki megértését kérte, rendkívüli helyzettel állnak szemben, ami sokaknak okoz nehézségeket. “Az állatokat nem jókedvünkből öljük le, hanem azért, hogy a vírust megállítsuk és az állományt megvédjük ettől a nagyon ragályos betegségtől. A védekezés szempontjából a lehető legalkalmasabb helyszín a bábolnai dögkút volt. Megértjük az ezzel szembeni tiltakozásokat, értjük, hogy senki nem örül annak, ha a települése mellett földelik el az állatokat, de olyan fertőtlenítési eljárások vannak, hogy ez senkire nem jelent veszélyt” – hangsúlyozta a tárcavezető az Index beszámolója szerint.
