Sikertörténet: egy Szeged környéki költőládából kiesett, fokozottan védett fajú fiókát mentettek meg

Egyetlen szélroham is sorsfordító lehet egy ritka ragadozó madár életében, de a Szeged környékén talált fiatal kerecsensólyom fiókát szerencsére időben felfedezték. Történt ugyanis, hogy kiesett a fészekből egy röpképtelen példány, amit végül a Kiskunsági Nemzeti Park fogott be, majd helyezett vissza a testvérei mellé a fészekbe.

„A napokban értesítették munkatársainkat, hogy egy fészkéből kiesett fiatal, röpképtelen ragadozó madarat fiókát találtak Szeged környékén” – írta weboldalán a Kiskunsági Nemzeti Park, ahol azt is kiemelték, hogy a területileg illetékes természetvédelmi őr sikeresen befogta az egyébként gyűrűt viselő kerecsensólyom fiókát.

MAGAFESZTÜLTSÉGŰ TRAVERZ LÁDÁBAN NEVELKEDETT

A jelölés adataiból kiderült, hogy a madár a Szeged-Nagy Fekete terület egyik magasfeszültségű traverz ládájában nevelkedett. A viharos szél következtében kiesett egészséges fiókát végül a MAVIR munkatársainak közreműködésével helyezték vissza a két testvére mellé.

NEM ÉPÍT FÉSZKET

A Kiskunsági Nemzeti Park azt is kiemelte, hogy a kerecsensólyom (Falco cherrug) a fás-sziklás ázsiai sztyepp költőmadara. A sík-, valamint a domb- és hegyvidéki rövidfüvű gyepes élőhelyeken is találkozhatunk fajjal. Sikeres költéséhez nélkülözhetetlen a fák és sziklafalak megléte. A kerecsensólyom a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket. A sziklafalak esetében a tojók a más madarak (például holló) fészekmaradványait használják, vagy a sziklapárkány talajába alakítják ki a tojások helyét. A fás élőhelyeken leginkább az ölyvek és a sasok üres fészkeit használják a költéshez. Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak, az európai állomány fészkelése március végén, április elején kezdődik. Az elterjedési területének jelentős részén vonuló faj, ugyanakkor a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandónak tekinthető.

KÖZEPES TERMETŰ RÁGCSÁLÓKKAL TÁPLÁLKOZIK

A kerecsensólyom táplálékbázisát leginkább a talajon élő, közepes termetű rágcsálók (hörcsög, ürge stb.) alkotják, de kisebb – egér méretű – fajok is szerepelnek az étlapján, valamint repülő madarakat (seregély, galambfajok) is zsákmányol. Veszélyeztető tényezői között említhetjük az élőhelyek eltűnését és megváltozását, illetve a fő táplálékállat, az ürge állományainak csökkenését. Továbbá a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó-szerek és a szándékos mérgezés, valamint az elektromos vezetékhálózat okozta áramütések is nagy mértékben hozzájárulnak a populációk csökkenéséhez.

A kerecsensólyom európai populációjának 60%-a hazánkban található, ennek megfelelően a védelem kiemelt jelentőséggel bír a természetvédelem számára.

A faj hazai állománya az 1980-as években a kipusztulás szélére sodródott. Az aktív természetvédelmi tevékenységeknek köszönhetően napjainkra a magyarországi populáció 180-200 párra becsülhető. A kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.

Fotók: Kiskunsági Nemzeti Park