Isten éltesse az SZTE professzor emeritáját! 100 éves a szegedi orvosegyetem első nő tanszékvezetője, Béládi Ilona!
Jeles nap az augusztus 6-a a szegedi egyetemi életben: a tegnapi napon töltötte be 100. életévét Béládi Ilona, az SZTE professzor emeritája. A szegedi orvosképzés történetében ő az első nő, aki tanszékvezetői kinevezést kapott. Köszöntésképpen az SZTE felidézi a Professzor legenda és kedves munkatársai visszaemlékezését, kiegészítve korábbi találkozásainkon hallott emlékfoszlányokkal.
SZEGEDEN SZÜLETETT ÉS VÉGEZTE TANULMÁNYAIT
A Tisza-parti egyetemi városban, Szegeden született, itt végezte tanulmányait Béládi Ilona. Születése napján, 1925. augusztus 6-án a városi napilap, a Délmagyarország – többek közözött – Genfből, az európai diáksegítés kongresszusáról tudósított. „A kongresszuson 30 ország 200 kiküldöttel képviselteti magát.” E lapszámban is közölték az egyetemi könyvtár nyitva tartását. Arra nem esett hangsúly, hogy Szeged az ötödik egyetemi tanévnyitó ünnepségre készült és Magyarország mindössze 30 éve tartozott azon országok közé, ahol „a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karon” lányok is tanulhatnak.
HATALMAS SZENVEDÉLYE A BRIDZS
„Nagyon szeretek bridzsezni. Igen szórakoztató, agytornát igénylő játék. Kellemes érzést azért is kelt bennem, mert a férjemet a bridzs révén ismertem meg” – utalt a „szerelemre”. „Rávnay Márta barátnőmmel negyedéves orvostanhallgató korunkban elhatároztuk, hogy megtanunk bridzsezni. Márta ismerősei közül a jó játékos hírében álló Oláh Ferencet és barátját, Kovács László gyógyszerészt kérte fel a tanítói feladatra. Ennek lett végül a következménye, hogy 1949-ben férjhez mentem Oláh Ferenchez.” – mondta az SZTE-nek Béládi Ilona.
NŐT NEVEZTEK KI A TANSZÉK ÉLÉRE
Az SZTE szerint a nők egyetemi tanulmányainak engedélyezése után közel nyolcvan évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Kolozsvárról Szegedre került orvosképző intézményben nőt nevezzenek ki egy tanszék élére.
“Szinte kizárólag férfiak döntenek egy nő egyetemi előmeneteléről. Közülük a többség, de a nők nagy része is egy férfinek jobban elhiszi, hogy inkább „főnöknek” való, mint egy nő” – jelentette ki 2024-ben Béládi Ilona, aki szerint a mai napig jellemző az akadémiai szférára, hogy kevesebb nőt bíznak meg vezetői feladatokkal, mint ahányan képesek lennének megfelelni e kihívásnak is.
SZÁMOS ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT
„Életem összes elismerése elé helyezem a vizsga eredményeként kapott Marót bejegyzést „kitűnően kollokvált, kiváló” az indexemben” – emlékezett Béládi Ilona bölcsész időszaka kedves tanárára. Egyetemi munkájáért dr. Oláhné dr. Béládi Ilona megkapta – többek között – az Akadémiai Díjat (1974), a Manninger Emlékérmet (1984), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (2021), a Semmelweis Ignac dijat (2023.)
Isten éltesse a Professzor legendát, jó egészséget kívánunk!
