“Egyenlő munkáért egyenlő bért” – jövőre már a magyar cégeknek is közzé kell tenniük bérjelentéseiket
Az Európai Unió 2023-ban elfogadott bérátláthatósági irányelve jelentős változásokat hoz a munkaerőpiacon, hiszen 2026-tól fokozatosan kötelezővé teszi a vállalatok számára a bérek transzparenciáját és a bérjelentések közzétételét. Bár a magyar Munka Törvénykönyve már évtizedek óta tartalmazza az “egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét, a gyakorlatban ez sokszor nem érvényesül. Az új szabályozás szerint 2027-től a legnagyobb cégeknek, majd fokozatosan a kisebbeknek is nyilvánosságra kell hozniuk bérjelentéseiket, ami kulturális változást jelent a munkaerőpiacon.
A Portfolio azt írja, hogy Európai Unió irányelve 2023-ban született meg, és bár a kötelező implementáció határideje csak 2026. június 7., a magyar jogalkotásnak is lépnie kell. A magyar Munka Törvénykönyve már évtizedek óta tartalmazza az alapelvet, mind az 1992-es, mind a 2012-es törvényi rendelkezések lefektették, hogy az azonos vagy egyenlő értékű munkáért ugyanannyi fizetés jár. A gyakorlatban azonban gyakran szakadék tátong az elvek és a valóság között.
PRECÍZ ÜTEMEZÉS
A KPMG szakmai blogján az olvasható, hogy az új uniós irányelv nem csupán elvi megközelítést vár el, hanem konkrét, mérhető és nyilvános intézkedéseket. Bérjelentések, transzparens javadalmazási rendszerek bevezetését írja elő, ami azt jelenti, hogy az eddig gondosan zárt HR-fiókok is megnyílnak majd. Az uniós irányelv precíz ütemezést határoz meg: 2027-től a legnagyobb munkáltatóknak már közzé kell tenniük bérjelentéseiket, majd fokozatosan következnek a közepes méretű cégek, végül 2031-ben a kisebb, de még mindig száz fő feletti állományt foglalkoztató vállalatok is. Fontos megjegyezni, hogy bár a riportolás csak bizonyos cégméret felett lesz kötelező, a kompenzációs csomag mérettől függetlenül megismerhető kell legyen szervezeten belül.
