Kiemelkedő eredmények születtek a gyógyszerkutatás és fejlesztés területén a Szegedi Tudományegyetemen

Több mint 1,5 milliárd forintos támogatást kapott az SZTE az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól egy 4 éves projektre, ami december 31-én zárult le. Mint az egyetemtől megtudtuk, a Tématerületi Kiválósági Program célja az volt, hogy a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek szakmai kiválóságára építve, tématerületi kutatásfejlesztési programokat bonyolítsanak le.

Az egyetem kiemelte, hogy a gyógyszerkutatás-fejlesztés az SZTE kiemelt kiválósági tudományterülete, így a projektben az SZTE kiváló kutatócsoportjai együttműködve egy komplex programot valósítottak meg. A kitűzött szakmai program négy fő, egymásra épülő tématerület összehangolásával valósult meg, ezen tématerületek a:

• kémiai biológia felfedező kutatás, növényi hatóanyagok, szintetikus gyógyszerkémiai szintézisek és aktív anyagok fejlesztése;
• biokémiai, farmakológiai, gyógyszerhatástani kutatások;
• gyógyszertechnológiai fejlesztések, gyógyszerfelügyelet és gyógyszeralkalmazás, valamint
• gyógyszeranalitikai fejlesztések.

A gyógyszerfejlesztési folyamat kezdeti szakasza a kémiai és biológiai alapkutatásból építkezik, azonosításra kerülnek a gyógyszerjelöltek/célmolekulák. A projektben részt vevő kutatók e területen jelentősen hozzájárultak a kémiai tér bővítéséhez, új bioaktív molekulákat állítottak elő, sok esetben természetes, növényi hatóanyagokból kiindulva – írja az egyetem.

SZÁMOS BETEGSÉGEKNÉL LEHETNEK HATÉKONYAK AZ ÚJ MOLEKULÁK

Az új molekulák hatékonyak lehetnek a kardiovaszkuláris, daganatos vagy neurodegeneratív betegségekben, illetve bakteriális fertőzésekben, valamint az elhízás kezelésében. Számos betegségben a kezelési stratégia a fehérje-fehérje kölcsönhatások gátlása, melyre kutatóink fehérjéket utánzó, biomimetikus hatóanyagok moduláris fejlesztését dolgozták ki. A kémiai kutatások másik fókuszpontja a zöld szintézisek megvalósítása volt. A bioaktív molekulák szintézise több esetben már ilyen, ipari méretekben is alkalmazható fenntartható eljárással készült, csökkentve a környezet terhelését.

VIZSGÁLATOKAT VÉGEZTEK

A gyógyszerfejlesztés következő lépése a preklinikai állatkísérletes farmakológiai, toxikológiai, farmakodinámiás értékelés, az anyagok biztonságos alkalmazhatóságát célzó nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok elvégzése. E területen működő SZTE kutatócsoportok nemzetközi szinten elfogadott, vagy általuk újonnan fejlesztett in vitro, ex vivo, illetve in vivo modelleket alkalmaztak a projekt folyamán. Ezen vizsgálatok jelentős támogatást nyújtottak a kémiai kutatások során feltárt potenciális bioaktív molekulák biológiai értékelésében mind a projekt kutatócsoportjainak, mind a kooperációs partnereknek. Az alkalmazott módszerek a már ismert molekulák esetén is több esetben segítettek tisztázni a hatásmechanizmust, illetve újabb farmakológiai támadáspontot, indikációs területet azonosítottak, hatékony kombinációkat igazoltak. A kutatók által alkalmazott és kidolgozott modellek alkalmasak lehetnek a tumor ellenes, antidiabetikus, neuroprotektív vagy kardiovaszkuláris hatások vizsgálatára, illetve a várandóság alatti farmakokinetikai változások feltérképezésére.

GYÓGYSZERES FEJLESZTÉS

Az egyetem kiemelte, hogy amennyiben a preklinikai vizsgálatok sikeresen igazolták a hatékonyságot és biztonságosságot, akkor kezdődik meg a gyógyszerészeti fejlesztés, amely magában foglalja a gyógyszerforma és beviteli kapu kiválasztását, a gyártástechnológiai fejlesztést. Ezen szakaszban elengedhetetlen az ipari, hatósági és betegelvárások, gyógyszer-utilizációs, farmakoökonómiai elemzések, gyógyszerfelhasználási kutatások ismerete és beépítése a fejlesztésekbe. A projekt folyamán e tématerületen a gyógyszertechnológiai kutatásoknak két fő irányvonala volt, az egyik esetben a farmakonok fizikai-kémiai tulajdonságait módosították, a másik esetben innovatív hordozórendszerekbe vitték őket a hatás és a betegbiztonság optimalizálása érdekében. Sóképzések, komplexálás, nanoformák (pl. lipid, vagy polimer alapú nanorészecskék, nanoszálak, nanocsövek), ingerérzékeny rendszerek kerültek kidolgozásra. Az SZTE gyógyszertechnológusai hagyományos per os bevitel mellett nyálkahártyákon (pulmonális, nazális, szemészeti, szájüregi) vagy bőrön alkalmazható formákat is fejlesztettek, ezek előállítására és vizsgálatára is sok esetben új módszert dolgoztak ki. Ezen eredmények mellett az SZTE klinikai gyógyszerészei gyógyszerutilizációs, antimikrobiális stewardshipet fejlesztő kutatásokkal, és a fitoterápia bizonyíték szintű értékelésével együttesen járultak hozzá a racionális, betegközpontú farmakoterápia hazai és nemzetközi szintű erősítéséhez.

8 ÚJ MŰSZERT SZEREZTEK BE

Az egyetem kiemelte, hogy a projektbe horizontálisan tagozódtak be bioanalitikai kutatásokkal foglalkozó SZTE-s kutatócsoportok, amelyek a korszerű analitikai háttérrel és szakmai tudással támogatták a projekt megvalósítását. A projekt folyamán jelentős műszerplatform fejlesztés is történt, 8 új műszert szereztek be összesen több mint 345 millió Ft értékben.

300 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYT ÍRTAK

A gyógyszerkutatás-fejlesztés tématerületen dolgozó SZTE-s kutatók kiemelkedő eredményeit mutatja, illetve a hazai és nemzetközi kutatások élvonalában való szereplését igazolja, hogy a 4 éves projekt időszak alatt több mint 300 tudományos közleményt írtak, amelyek harmada a legjobb presztízsű (D1 minőségű) nemzetközi folyóiratokban jelent meg.