Hosszú várólista: 2025-ben átlagosan napi 3 térdprotézis műtétet végeztek el az SZTE-n, de még így is két év a várakozási idő Szegeden

Csak 2028-ra ad térdprotézis műtétre időpontot az SZTE – írja az Átlátszó. Az egyetem bevallása szerint napi 3 ilyen műtétet végeznek, az egészségbiztosító adatai viszont azt mutatják, hogy Szegeden az elmúlt 3 évben 1572 normál módon ellátott beteg volt, ami kevesebb a közölt adatnál. Mint kiderült, kisebb csökkenés is volt 2025-ben, mivel a gyermekklinika műtőinek teljeskörű modernizációja miatti kapacitás-kiesést az Újklinikán kellett pótolni.

A lap kiemelte, hogy várólistát vezet a térdprotézis műtétekről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A Dél-alföldi régióban Kecskeméten, Gyulán, Békéscsabán, Szegeden és Kiskunhalason végeznek ilyen beavatkozást. Az elmúlt időszakban az „átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban” Szegeden 235 nap, míg Békéscsabán 68 nap, Kecskeméten pedig 118 nap volt.

TÖBB MINT 4 EZREN VOLTAK A LISTÁN

A lap szerint a listát vezető NEAK-tól közérdekű adatigénylésben kérték ki, hogy a dél-alföldi intézményekben 2022-től térprotézis műtétben mennyi beteget láttak el és mennyit halasztottak el kapacitáshiány miatt. Kiemelték, hogy a kapott adatok szerint 1019 munkanap alatt

Szegeden 1572 normál módon ellátott beteg volt, miközben a várólistán 4245-en voltak.

Kecskeméten 3164-en voltak a listán, amiből 2135 lett a normál módon ellátott, vagyis ott jobb az arány.

7 ÉV LENNE LEDOLGOZNI A VÁRÓLISTÁT

Az Átlátszó szerint a NEAK adatai azt mutatják, hogy Szegeden 1,5 térdprotézis műtétet végeztek munkanaponként. Ez azt jelenti, hogy ha Szegeden egyetlen új beteg sem kerülne fel a listára, akkor is

közel 7 évbe telne a várólista ledolgozása a NEAK számai szerint!

Az egyetem válasza alapján viszont ennél többet műtenek Szegeden:

„a kérdéses időszakban 2557 térdprotézis műtétet végeztünk”

– írta az SZTE, miután rákérdeztek a NEAK adatai alapján számított értékekre, majd kiemelték, hogy „az általunk megadott összes eset közfinanszírozott eset volt, melyet az SZTE jelentett a NEAK felé és azok finanszírozását megkapta. Az eltérés okát nem ismerjük – javasoljuk, hogy a kapott adatok birtokában szíveskedjen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt megkeresni” – írták.

KISEBB CSÖKKENÉS VOLT 2025-BEN

Az egyetem úgy folytatta válaszát, hogy „ez korábban átlagosan napi 1,8 ilyen típusú műtétet jelentett (normál, előrehozott, sürgős), de 2025-ben ez már napi 3 műtétre növekedett (munkanapokra számolva). A 2025-ös kisebb csökkenés (30 műtét) oka, hogy a gyermekklinika műtőinek teljeskörű modernizációja miatti kapacitás-kiesést az Újklinikán kellett pótolni, ez 2026-tól megszűnik.”

KÉT ÉV A VÁRAKOZÁSI IDŐ

Az SZTE azt is megírta az Átlátszónak, hogy „a térdprotézis műtétek száma az SZTE-n fokozatosan emelkedik, ez köszönhető a hatékonyság-javításnak (ortopédia és traumatológia összevonása) valamint 2025. második félévétől a némileg kevesebb időt igénylő, robottal végzett műtéti eljárások beindításának. 2022-ben még a várólistára vétel és a tényleges műtéti időpont közötti időszak átlagosan 200 nap (medián 167) volt, ami 2025-ben átlag 169 napra (medián 160) rövidült a normál módon (nem sürgős és nem előrehozott) ellátottak körében”. Az egyetem azt is közölte, hogy „jelenleg, 2026.01.06-án a legutolsó kiadott időpont a 2028.03.14-e (14 hónap, 300 munkanap), és a listán 1357 beteg várakozik.

FÉLREVEZETŐ ADATOK

Az egyetem azt is kiemelte a lapnak, hogy „az adott időpontban várólistán lévő betegek száma és a legtávolabbi dátum félrevezető lehet, sok esetben a beteg eláll/halasztja a műtétet vagy máshol műtteti meg magát, amit a pillanatnyi kimutatás nem tud tükrözni, emellett, elektív műtétekről lévén szó, sok esetben a beteg, élethelyzetétől függően, maga kér későbbi időpontot, mint ahogy azt a várólista engedné. A NEAK kimutatása értelemszerűen nem tudja a fenti szempontokat visszatükrözni. Az alábbi táblázat tartalmazza a vizsgált időszakban történt törléseket és okait. A TEO (törölve egyéb ok miatt) a legáltalánosabb, ugyanis nem tudjuk az elmaradás okát, a 976 esetből 754 azaz 77%” – írták. A kapott adatokból az is kiderül, hogy 56 műtétet kapacitáshiány miatt töröltek,

23 páciens pedig nem érte meg a műtétet, hanem meghalt mielőtt sorra került volna.

A TÖBBI KÓRHÁZBAN SEM JOBB A HELYZET

Az Átlátszó szerint a többi dél-alföldi intézményben sem jobb a helyzet. Kiemelték, hogy a kapott adatok azt mutatják, hogy a valós várakozás akár a kétszerese is lehet a jelzettnek.

A lap úgy véli, hogy a két adatforrás tehát nem egymást cáfolja, hanem különböző időmetszetben és eltérő elemzési célból mutatja be ugyanazon ellátások várakozási jellemzőit. Mindkettő igaz, de, ha hosszabb távon nézzük, akkor a tényleges, évek alatt elvégzett beavatkozások száma talán pontosabb képet ad a várólisták hosszáról, mint a hathónapos adatközlés.