Dante mint inspirációs forrás: a Szegedi Kortárs Balett előadásában mutatják be az Isteni színjátékot
Dante ikonikus műve nyomán készült a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, az Isteni színjáték, amelyet pénteken mutatnak be a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában.
Pataki András balettigazgató a darab csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, az előadás alapgondolata egy éve született meg. Ráadásul a társulat több mint harmincéves történetének éppen ez lesz a százötvenedik bemutatója – részletezi az MTI.
OLASZ MŰVÉSZEKKEL MŰKÖDK EGYÜTT
A társulat évtizedek óta szorosan együttműködik olasz művészekkel. Az együttes felét itáliai táncosok adják, emellett gyakran dolgoznak együtt vendégkoreográfusként is olasz alkotókkal. Ezért döntöttek úgy, hogy a három részből álló produkció koreográfiájának elkészítésére Czár Gergely mellett – aki a társulat táncosa és próbavezetője – két itáliai művészt kérnek föl – közölte az igazgató.
DANTE MINT INSPIRÁCIÓS FORRÁS
Czár Gergely, aki a produkció koncepciójának kidolgozása mellett koordinálta is az alkotói folyamatot, hangsúlyozta, inspirációs forrásként tekintettek Dante művére. Januárban kezdték a próbafolyamatot, de a tervezés már hónapokkal korábban elkezdődött. Az előadás zenei világát Lorenzo Cimarelli alkotta meg, a látványvilágért jobbára Giovanni Napoli felelt, aki a Pokol koreográfiáját is készítette, a díszleteket pedig Tóth Kázmér tervezte.
A teljes társulat szerepel mindhárom, technikailag és fizikailag is nehéz darabban, ez komoly testi és mentális kihívást jelent a táncosoknak – közölte a koreográfus.
A PARADICSOM MINT TRANSZCENDENTÁLIS KÖZEG
Czár Gergely felidézte, az évad első bemutatója, az Amadeus második felvonásában egy klasszikus érelemben vett mennyországképet jelenítettek meg a színpadon, az általa koreografált pardicsomi színben semmiképpen sem akarta ezt újrateremteni, ezért elsősorban a mű emberi vetületével foglalkozott. Nem transzcendens helyként tekintett a paradicsomra, hanem azt vizsgálta, miként lehetnek képesek az emberek ezt lehozni maguk közé, miközben megküzdenek másokkal és saját magukat előtérbe helyező énjükkel.
AZ EMBERISÉG HÉT FŐ BŰNE
A Purgatórium koreográfiáját készítő Thomas Martino úgy fogalmazott, olyan helyet próbált megalkotni a színpadon, ahol a hét fő bűn kap szerepet, ezek mindegyike formálja az embert útja során.
Giovanni Napoli hangsúlyozta, nem is törekedhettek arra, hogy Dante teljes művét koherensen bemutassák, ugyanakkor a nézők találkozhatnak olyan figurákkal, melyek az Isteni színjátékban is előfordulhatnak. A színpadon a pokol sötét és kicsit ijesztő atmoszférája jelenik meg, de szeretnének teret hagyni arra a nézőknek, hogy saját maguk találjanak válaszokat.
A háromrészes táncjáték budapesti bemutatóját március 13-án tartják a Nemzeti Táncszínházban.
