Országos probléma, szegedi valóság: nyilatkozott két helyi általános iskola a kompetenciamérés eredményeiről
Egy országos adat szerint ma minden ötödik diák funkcionális analfabéta. De mit jelent ez a gyakorlatban, helyi szinten? Utánanéztünk, hogyan teljesített két iskola: a Szegedi Dózsa György és a Rókusi Általános Iskola.
A kompetenciamérés nem csupán az alaptantárgyakban szerzett tudást méri, hanem azt is, hogy a diákok mennyire képesek a mindennapi életben alkalmazni az olvasási és matematikai készségeiket. A funkcionális analfabetizmus éppen ezért különösen aggasztó jelenség: nem az írás-olvasás teljes hiányát jelenti, hanem azt, hogy a megszerzett tudás nem használható hatékonyan a gyakorlatban. Ennek fényében különösen fontos megvizsgálni, hogyan teljesítenek a helyi intézmények.
0%-OS ARÁNY A SZEGEDI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL
Iván Zsuzsanna, az iskola igazgatója megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy intézményükben az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya 0%, vagyis nem tapasztalják az említett, szélesebb körben jelentkező szövegértési problémát. Kiemelte továbbá azt is, hogy eredményeik minden vizsgált területen meghaladják az országos átlagot, sőt több esetben a megyeszékhelyi összehasonlításban is kedvezőbb képet mutatnak.
“Az eredmények hűen tükrözik a nevelőtestület szakmai elkötelezettségét, a differenciált pedagógiai gyakorlat eredményességét és a Dózsa iskolára jellemző következetes pedagógiai munkát” – tette hozzá az igazgató.
A RÓKUSI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKJAI TÖBB TERÜLETEN IS AZ ÁTLAG FELETT TELJESÍTENEK
A kompetenciamérés eredményei kapcsán megkeresett másik iskola arról számolt be, hogy tanulóik több évfolyamon is az országos átlag felett teljesítettek matematikából és szövegértésből, átlagosan 4–6%-kal jobb eredményeket elérve és a tanulók önmagukhoz viszonyított teljesítménye szövegértésből az elmúlt évben több mint 5%-os javulást mutatott. “Eredményeink között kiemelendő a történelem tantárgyban nyújtott teljesítményünk is, ahol diákjaink az átlagot meghaladó eredményeket értek el. Mindez jól példázza, hogy a következetes és tudatos szakmai munka hosszú távon is mérhető, értékelhető, és az országos tendenciákhoz képest is pozitív irányú eltérést eredményezhet” – nyilatkozta szerkesztőségünknek Nyulászné Köböl Noémi, a mérési munkaközösség vezetője. Hozzátette azt is, hogy ez nem elszigetelt jelenség: más területeken, például az idegen nyelvi kompetenciák és a fizikai állapot mérésében is kiegyensúlyozott teljesítmény látható.
„A megfelelően megválasztott pedagógiai módszerek és a támogató iskolai környezet jelentős szerepet játszanak abban, hogy a tanulók ne csupán stabil alapkészségeket sajátítsanak el, hanem azokat hatékonyan alkalmazni is képesek legyenek” – emelte ki szerkesztőségünknek a mérési munkaközösség vezetője.
A fenti példák jól mutatják, hogy bár országos szinten komoly kihívást jelent a szövegértési készségek hiánya, helyi szinten árnyaltabb képet kapunk: vannak intézmények, ahol a tudatos pedagógiai munka mérhetően pozitív eredményeket hoz.
Egy korábbi cikkünkben elolvashatod, hogy mit gondol a jelenségről Nagy Erzsébet pedagógus és Lannert Judit oktatáskutató:
