“Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat” – kommentálta Sulyok Tamás köztársasági elnök az Indexen hétfőn megjelent interjúban azt, hogy Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig szabott határidőt az államfő és több más közjogi méltóság távozására.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy: “felesküdtem az alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak”.
AZ EGÉSZ POLITIKAI NEMZETHEZ KÖTI AZ ESKÜ
Az államfő hozzátette, hogy az eskü az egész politikai nemzethez köti, nem csupán a többséghez vagy a kisebbséghez. Ez következik a magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából – mutatott rá Sulyok Tamás. Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter alkalmatlannak, illetve méltatlannak nevezte, hogy Magyarországon a törvényesség őre legyen, így reagált: “az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat”.
CÉLKERESZTBE KERÜLT
Sulyok Tamás elmondta, Magyar Péter székfoglaló miniszterelnöki beszédéből számára az derült ki, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése. Adott esetben legitim politikai igény és törekvés lehet egy olyan alkotmányos intézmény újragondolása, amely lényegében harminchat éve változatlan formában működik – jegyezte meg, majd rámutatott, hogy a köztársasági elnök alkotmányos státusza a rendszerváltás óta csak kisebb módosításokon ment keresztül, és még a 2011-ben elfogadott alaptörvény sem változtatott ezen érdemben. “Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is” – fogalmazott Sulyok Tamás.
ÚJ POLITIKAI ELVÁRÁSOK JELENTEK MEG
Azt mondta, érti, hogy új politikai elvárások jelentek meg, de ezek a jogi státuszát nem változtatják meg, a feladatait a hatályos alkotmányos keretek között gyakorolja. “Ettől még igaz, hogy ha valóban erős politikai igény mutatkozik a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására, akkor annak előbb-utóbb a jog szintjén is meg kell jelennie” – tette hozzá az államfő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Tisza Párt győzelme egyszerű kormányváltást vagy valódi rendszerváltást jelent-e, Sulyok Tamás arról beszélt: rendszerváltás 1990-ben volt, amikor az ország lebontotta az egypárti diktatúrát. “Azóta demokratikus jogállam működik az alkotmányunk szerint, és parlamenti választásokon kormányok cserélődnek, vagy éppen nem cserélődnek, attól függően, hogy milyen eredmény születik. Most egy kormányváltás történt” – fogalmazott.
AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS NEM JELENT RENDSZERVÁLTÁST
Kijelentette továbbá, hogy az alkotmánymódosítás önmagában nem jelent rendszerváltást. Az alkotmányt 2011-ben is módosították, az alaptörvény kétharmados többséggel módosítható, és “nincsenek benne olyan örökkévalósági klauzulák, mint például a német alkotmányban, amelyek minden későbbi alkotmányozást is korlátoznának”. A valódi korlátot alapvetően a nemzetközi jog, az európai uniós jog és azok az alapvető alkotmányos elvek jelentik, amelyeket egy jogállami rendszer nem adhat fel – mutatott rá az államfő.
ŐSZINTE ÉS TÁRGYSZERŰ LÉGKÖRBEN TÁRGYALTAK
Sulyok Tamás elmondta: Magyar Péterrel az Országgyűlés alakuló ülése előtt és az új miniszterek kinevezése előtt is “őszinte és tárgyszerű” légkörben tárgyalt. Szavai szerint Magyar Péter a találkozón úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható, és megadta az államfői hivatalnak járó tiszteletet.
NEM SZÓLHAT BELE
Arra a kérdésre, hogy államfőként nem lett volna-e mozgástere és tekintélye ahhoz, hogy kezdeményezőbb szerepet vállaljon a gyermekvédelem ügyében, Sulyok Tamás azt válaszolta: a köztársasági elnök alkotmányos státuszából éppen az következik, hogy távol marad a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik. “Ezekben az ügyekben azonban a hatóságok végezték a munkájukat, ezért a folyamatban lévő eljárásokba a köztársasági elnök nem szólhat bele” – fogalmazott az MTI összefoglalója szerint Sulyok Tamás, aki hozzátette, hogy az államfő esetében az az alapelv, hogy csak kivételes esetekben szólaljon meg, különösen választási kampány idején.
MAGYAR PÉTER IS MEGSZÓLLAT
Az interjú után Magyar Péter is megszólalt. A közösségi oldalán azt írta, hogy “Sulyok Tamás a dicstelen két éves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is. Az első percről nyilvánvaló, hogy Orbán Viktornak olyan köztársasági elnökre volt szüksége, akinek a fontossági sorrendjében első helyen a Fideszhez való lojalitás, az utolsó helyen pedig az alkotmányosság védelme és a nemzet egysége áll. Ezért esett a választása Sulyok Tamásra. Magyarországnak viszont olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy politikai táborhoz, hanem a magyar nemzethez és minden magyarhoz hű. A legszegényebbhez és a legelesettebbhez is.”
Magyar Péter szerint:
“olyan elnökre van szükség, aki segíti a nemzet újraegyesítését, és nem csak a saját menthetetlen bizonyítványát próbálja magyarázni. Olyan elnökre, aki nem megy szembe a magyar emberek akaratával és a rendszerváltással, hanem szolgálja a hazáját. Sulyok Tamás a hazug propagandalapnak adott interjújában sok mindenben hazudott. Hazudott például a köztársasági elnök feladatköréről, hazudott az orbáni gyermekvédelemben megnyomorított gyermekekről és hazudott a kettőnk között lezajlott négyszemközti megbeszélések kapcsán is. Az első találkozásunkkor nem utasította vissza a lemondására vonatkozó egyértelmű felszólításomat, hanem annyit jelzett, hogy megfontolja azt. A második találkozónkon pedig annyit kérdezett, hogy ha a lemondás mellett dönt, akkor megfelelő-e, ha az igazságügyi miniszterrel egyezteti annak részleteit. Nyilvánvaló, hogy az utolsó találkozásunk óta megérkezett a maffiafőnöktől az ukáz, hogy maradnia kell.”
Magyar Péter azt is hozzátette posztjában, hogy “nincs miről egyeztetni”. Úgy véli, hogy Sulyok az interjúban “megpróbálta eltagadni, hogy a magyarok milliói április 12-én a rendszerváltás mellett döntöttek, de ez nem változtat a valóságon. Ön annak a bukott rendszernek a bábja volt, amire a magyarok döntő többsége határozott nemet mondott, és amely aljas rendszert mára a magyarok háromnegyede elutasít. Önt a magyarok a rendszerváltás és a működő, emberséges Magyarország akadályának tartják” – írta.
