Ahogy arról korábban a Szeged365.hu oldalán részletesen beszámoltunk, az Országgyűlés június 8-án elfogadta a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó költségvetési források csökkentéséről szóló javaslatot. Ezt követően, június 15-én arról is döntés született, hogy módosítják az Alaptörvényt. A jelenlegi ellenzék által csak „lex Orbánként” emlegetett döntés értelmében a jövőben legfeljebb két ciklusban, összesen 8 évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon; a módosítás emellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alkotmányos lehetőségét is megteremteti. Azonban ahhoz, hogy a változások hatályba lépjenek nem elegendő az Országgyűlés beleegyezése: ehhez szükséges Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírása is.
A „lex Orbánt” egyébként 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, valamint 6 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A fizetéscsökkentésről szóló javaslatot pedig egyhangúlag fogadta el a parlament. Ez utóbbi már hatályba is lépett a Magyar Közlöny 2026. évi 71. száma alapján.
50 MILLIÁRD FORINTOT SPÓROLNAK EZZEL
Magyar Péter miniszterelnök korábbi számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A változtatás miatt ugyanis júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz, a lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.
SULYOK TAMÁS FIZETÉSE IS CSÖKKEN
A képviselői fizetések (tiszteletdíjak) csökkenése természetesen Sulyok Tamás fizetésére is kihat. Az államfő fizetése jelenleg a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött (1,1-szeres szorzóval), így a 24.hu számításai szerint a köztársasági elnök júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult. Ezt az illetményt kapják majd a volt államfők: Schmitt Pál és Áder János is. Novák Katalin azonban nem, mégpedig azért, mert jelenleg keresőtevékenységet folytat.
EGYELŐRE NINCS JÓVÁHAGYVA A „LEX ORBÁN”
Az államfő egyelőre nem írta alá az Alaptörvény módosítást, amit egyébként a Fidesz–KDNP-frakció elutasított, az immár ellenzéki média pedig „lex Orbánnak” címkézett. Az ellenzék azzal indokolta a döntését, mert szerintük a módosítás „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.
Ahogy a Szeged365.hu oldalán részletesen beszámoltunk: Sulyok Tamás korábban indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény módosításával kapcsolatos alkotmányjogi kérdések tisztázására. Az államfő indoklása szerint tisztázni kell, hogy az egyedi politikai helyzetek rendezésére irányuló alaptörvény-módosítások összhangban állnak-e az Alaptörvény funkciójával.
Egyébként az Alaptörvény módosítása csak a kihirdetését követő napon léphet hatályba.
