Új fejezetet nyitnak az SZTE kutatói a mohácsi csata történetének feltárásában, olyan részleteket tártak fel, amelyek árnyalják a nemzeti tragédiáról alkotott képünket
A Mohács 500 kutatási programban a Szegedi Tudományegyetem antropológusai és igazságügyi szakértői a tömegsírok emberi maradványainak vizsgálatával olyan részleteket tártak fel az áldozatok életéről és haláláról, amelyek árnyalják a nemzeti tragédiáról alkotott képünket. Ezt a tudományos munkát az SZTE már többször is bemutatta, hasonlóan a 2026. augusztus 28-án debütáló „Mohács 1526 – Arcok a sírból” című dokumentumfilmhez. A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából az SZTE 2026. október 7–10. között multidiszciplináris nemzetközi konferenciát is rendez – tudtuk meg az egyetemtől.
RÉSZLETES EMBERTANI VIZSGÁLATOKAT VÉGEZNEK
Mint kiemelték, a Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhely területén lévő tömegsírok régészeti feltárására és a csontleletek antropológiai vizsgálatára vállalkozott a Duna-Dráva Nemzeti Park, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum. A feladat nagyságrendje megkívánta, hogy e munkába bekapcsolódjon a Szegedi Tudományegyetem is. Az erről szóló négyoldalú megállapodást 2020 őszén írta alá az SZTE rektora, Prof. Dr. Rovó László. Az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének kutatócsoportja Dr. Pálfi György vezetésével részletes embertani, paleopatológiai vizsgálatokat végez. Munkájuk nyomán az egykori harcosok és foglyok életkora, egészségi állapota, sérülései és haláluk körülményei is feltárulnak.
KÉT ÉV ALATT TÖBB MINT 300 EMBER MARADVÁNYAIT ELEMEZTÉK
A III. számú tömegsír 2020 és 2022 között zajló feltárása során több mint 300 ember maradványait elemezték, és olyan eredmények születtek, amelyek átértékelik a mohácsi csata utáni eseményekről alkotott képet. A vizsgálatok szerint az áldozatok többsége fiatal férfi volt. Számos csontvázon olyan célzott vágott sérülések nyomait azonosították, amelyek arra utalnak, hogy sokukat nem a csatatéren, hanem fogolyként végezhették ki. Az elemzésekben az SZTE Igazságügyi Orvostani Intézetének szakértői, Dr. Szabó Árpád és Dr. Mai Tímea is közreműködnek, kriminalisztikai módszerekkel segítve az ötszáz évvel ezelőtti események rekonstruálását – írja az egyetem.
DIGITÁLIS MODELLEK SEGÍTSÉGÉVEL TESZIK LÁTHATÓVÁ AZ EMBEREKET
A kutatómunka 2024-ben a IV. számú tömegsír feltárásával folytatódott. Az SZTE és a Janus Pannonius Múzeum szakembereinek együttműködése újabb fontos adatokkal gazdagítja a mohácsi csata emberi veszteségeiről alkotott tudományos ismereteket. A program egyik leglátványosabb eredménye az arcrekonstrukciók elkészítése. Az SZTE kutatói a koponyák alapján digitális modellek segítségével teszik ismét láthatóvá azokat az embereket, akiknek történetét évszázadokra eltakarta a múlt.
A kutatások eredményeit mutatja be a Mohács 1526 – Arcok a sírból című dokumentumfilm, amelynek premierjét 2026. augusztus 28-án tartják Mohácson.
A tudományos munka összegzésének fontos állomása lesz a Mohács–1526—Szeged–2026 nemzetközi konferencia is, amelyet 2026 októberében rendez a Szegedi Tudományegyetem. További részleteket ITT találsz a témában.
