Fontos kérdésre keresik a választ az idei aszály kapcsán: lehetett -e bármilyen hatása a JÉGER jégkármérséklő rendszernek a szárazság alakulására? A Magyar Tudományos Akadémia átfogó vizsgálatot indít, amelynek eredménye várhatóan október végére készülhet el.
SZÜKSÉG VAN EGY ÁTFOGÓ, TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATRA
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy az MTA azt is megvizsgálja, lehetett -e szerepe a JÉGER rendszernek az aszály mértékének alakulásában. A miniszter szerint a HungaroMet adatai alapján jelenleg statisztikailag nem igazolható, hogy a JÉGER működése növelte volna az aszály mértékét. Ennek ellenére szerinte szükség van egy átfogó, tudományos vizsgálatra, amely egyértelmű választ adhat a kérdésre – összegezte az MTI.
NEMCSAK AZ ASZÁLYT, A RENDSZER HATÉKONYSÁGÁT IS VIZSGÁLJÁK
Az MTA jelentése nem kizárólag arra keresi majd a választ, hogy lehetett-e összefüggés a JÉGER és az aszály között. A rendszer működését, hatékonyságát, valamint környezeti és egészségügyi hatásait is áttekintik. A vizsgálat azért is fontos, mert a JÉGER elsődleges célja a jégkárok mérséklése. Így azt is szeretnék tudományos alapon felmérni, hogy a rendszer mennyire hatékonyan teljesíti ezt a feladatát.
OLCSÓBBAN IS MŰKÖDHETNE?
A felülvizsgálatnak gazdasági oldala is van. A rendszert korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évi 2,5 milliárd forintból működtette, az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból. A költségszerkezet áttekintése során azonban arra jutottak, hogy a működtetés 1,9 milliárd forintból is megvalósítható lenne. Bóna Szabolcs szerint a cél az, hogy a JÉGER körüli vitát kimozdítsák a vélemények és feltételezések világából, és tudományos adatok alapján derüljön ki, pontosan hogyan működik a rendszer és milyen hatásai vannak.
