Megalapozott bírói döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki – hitelességet, és alkotmányos párbeszédet ígér a két szegedi alkotmánybíró-jelölt
Mint megírtuk, a Tisza öt alkotmánybíró-jelöltje között két szegedi jogász is szerepel. Az Országgyűlés hétfői ülésén a Tisza-frakció jelöltjeit támogatta, és kedden szavaznak a jelöltek alkotmánybíróvá választásáról. A két szegedi jelölt, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásukon beszéltek arról, hogy mit tartanak legfontosabbnak az alkotmánybírósággal kapcsolatban.
„A kilenc tagú bizottság Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt alkotmánybíróvá jelölését egyaránt nyolc igen szavazattal támogatta. A Mi Hazánk Mozgalom jelöltjei egy-egy igen szavazatot kaptak. Bánovics Tamásra nyolcan, Cservák Csabára öten, Laky-Takács Péterre hatan, Pápai Ákosra nyolcan Szmodis Jenőre ketten szavaztak nemmel” – olvasható az MTI-n. Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke közölte, az Országgyűlés kedden szavaz a jelöltek alkotmánybíróvá választásáról.
OROSZ ÁRPÁD GÁBOR SZERINT ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ A HITELESSÉG
Az Alkotmánybíróság iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak Orosz Árpád Gábor, a testületbe a Tisza Párt által jelölt egyik szegedi jogász – derül ki az MTI cikkéből. Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász, a Szegedi Tudományegyetem oktatója kiemelte, hogy szerinte megalapozott bírói döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki, ugyanakkor a döntések során fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggésinek ismeretét, és a döntések következményeinek mérlegelését. Orosz Árpád Gábor elmondta, azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, „lelket kell lehelni” a szavakba, ugyanakkor tisztán kell látni a kereteket, senki sem lehet önkényes jogfejlesztő.
SZOMORA ZSOLT AZ ALKOTMÁNYOS PÁRBESZÉD HÍVE
A másik szegedi jelölt, Szomora Zsolt az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn. A Szegedi Egyetem professzora, büntetőjogász hozzátette: a hatalmi ágak megosztását nem szembeállításként, hanem az alkotmányos párbeszéd tereként kell megközelíteni. Ez alapvetés a többszintű európai alkotmányos gondolatban, és alapvetés kell, hogy legyen a belső alkotmányos megközelítésben is – mondta Szomora Zsolt. Szerinte a konfliktusalapú logikának, ami az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit intézményi konfliktusként közelíti meg, a jogállamot gyengítő hatásai lehetnek, míg az alkotmányos párbeszéd arra kényszeríti a közhatalmi ágak képviselőit, hogy egymásra reflektáljanak, és így építsék tovább az alkotmányos államot. Fontosnak nevezte, hogy szakjogászok is legyenek az Alkotmánybíróság tagjai között.
A szegedi jelöltekről bővebben korábbi cikkünkben olvashattok:
Hogy az új alkotmánybírókon mi mindenről tárgyal az Országgyűlés hétfőn, az alábbi cikkünkben olvashattok:
