Rossz hír a szőlőnek és a gyümölcsfáknak: egy szomszédos vármegyében azonosították először az EU-ban a pöttyös lámpahordó-kabócát (galéria)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma pöttyös lámpahordó-kabócát azonosított Bács-Kiskun vármegyében. Így az Európai Unióban először Magyarországon jelent meg a kártevő, ami a Nébih szerint meglehetősen rossz hír, ugyanis komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a gyümölcs-, erdészeti és díszfákra.

„A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma pöttyös lámpahordó-kabócát (Lycorma delicatula) azonosított. Ezzel az uniós zárlati károsítók közé tartozó rovar jelenlétét elsőként igazolták Magyarországon és az Európai Unióban. A közelmúltban Moldovában is azonosították. A károsító komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a különféle gyümölcs- és erdészeti fákra, összesen mintegy 100 tápnövénye van. A lakossági bejelentéseknek kiemelt szerepük van a károsítók mielőbbi észlelésében, ezt jól mutatja, hogy az első hazai előfordulást is egy bejelentés alapján sikerült azonosítani. Fontos, hogy már gyanú esetén is azonnal tegyenek bejelentést” – figyelmeztet a Nébih közleménye.

ELŐSZÖR BÁCS-KISKUNBAN AZONOSÍTOTTÁK

A közlemény kifejti, hogy 2026 nyarán egy Bács-Kiskun vármegyei lakos számára ismeretlen rovarral találkozott. Jelezte a Nébihnek, és a bejelentéshez mellékelt fotók alapján már akkor felmerült az Ázsiából származó, idegenhonos kártevő késői nimfájának gyanúja, ezért a bejelentést követően a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakemberei felvették vele a kapcsolatot. Az ezt követő laboratóriumi vizsgálatok igazolták a károsító jelenlétét, és a hatóság megkezdte a szükséges karanténintézkedések végrehajtását.

A ROVAR GYORSAN TERJED, ÉS ÓRIÁSI KÁROKAT OKOZHAT

„A rovar egyfajta polifág károsító, több mint 100 növényfajon képes táplálkozni és gyorsan terjed. Közvetlenül is jelentős károkat okozhat, mert nagy egyedszám esetén folyamatos szívogatásával legyengíti a növényt. A másodlagos, közvetett hatása azonban még nagyobb. A fertőzött növényeket jelentősen legyengíti, miközben a szúrási sebek és váladék a kórokozók és más kártevők megjelenését is elősegítik. A károsító komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a gyümölcs- és erdészeti fákra. Észak-Amerikában helyenként a szőlőtermés 90 százalékának elvesztését is okozta” – hivatkozik a Nébih az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) adataira és a tengerentúli tapasztalatokra.

A KABÓCA SZINTE BÁRHOL MEG TUD TELEPEDNI

A rovar egyik legfontosabb tápnövénye a szőlőültetvények mellett a hazánkban is elterjedt bálványfa, de kifejezetten jelentős gazdasági károkat okozhat gyümölcs-, erdészeti és díszfákban is. Ráadásul a nőstények szinte bármilyen sima felületre lerakják a tojácsomókat, így kezeletlen faanyagokon, illetve kamionokon, szállítókonténereken és vasúti kocsikon is terjedhetnek. A Nébih kiemeli, hogy „mivel a faj jelenlegi igazolt előfordulása az első az Európai Unió területén, a megtelepedés és elterjedés megakadályozásában a hatósági intézkedések mellett kiemelten fontos a lakosság ébersége és a korai bejelentés.”

MIRŐL ISMERHETŐ FEL?

A pöttyös lámpahordó-kabóca fiatal nimfái jellegzetes, fekete-fehér, később vörös-fekete-fehér mintázatúak. A kifejlett kabócák elülső szárnyai szürkék, fekete foltokkal, hátulsó szárnyaikon pedig piros színezet látható.