Többször jeleztek az orvosoknak – négy hónapig kezelték a szegedi nőt a pszichiátrián, de később mégis leugrott a Belvárosi hídról
A szegedi pszichiátriai klinikán négy hónapon át kezelték azt az 57 éves nőt, aki áprilisban legurott a szegedi Belvárosi hídról – olvasható a Telex cikkében. Bár családja többször próbálta jelezni, hogy szerettük állapota veszélyes, és kárt tehet magában, a nő kezelőorvosa legtöbbször nem volt elérhető. Később a belső vizsgálat azt állapította meg, hogy nem történt mulasztás. A szakemberek szerint az öngyilkos magatártás nem megjósolható.
„A családja sokszor sokféleképpen próbálta jelezni, hogy Edit nincs jól és veszélyes lehet önmagára. Az 57 éves nő a zárt osztály és a nyílt rehabilitációs osztály között keringett, négy hónapos kezelés után pedig leugrott a szegedi Belvárosi hídról. A pszichiátriai kezelésben alapelv, hogy a jelzéseket sosem lehet félvállról venni. Még akkor sem, ha a sokadik ilyen érkezik, ha a család túlfélti a beteget és ha az egész valójában csak vaklárma. Ugyanakkor a szakemberek szerint az öngyilkos magatartás sohasem megjósolható” – számolt be a Telex.
FIATAL KORA ÓTA SZORONGOTT
A Telex beszámolója szerint Edit a szegedi Kaáli Intézetben asszisztensként dolgozott, ahol éveken keresztül meddő pároknak segített. Végzettsége szerint szülésznőként volt, egész életében az egészségügyben dolgozott, és a gyerekei szerint a munkájára hivatásként tekintett. De a saját démonjaival is küzdött, és fiatal kora óta gyógyszereket szedett szorongására, és kezelt pszichiátriai beteg volt. Minden előírást betartott: elment minden kezelésre, a felírt gyógyszereit bevette, és élete nagy részében tünetmentesen élt.
EGY SÚLYOS BÉLFERTŐZÉS ÚTÁN SÚLYOSBODOTT A SZORONGÁSA
2024-ben elhatalmasodott rajta a szorongás, miután súlyos bélfertőzés miatt másfél hónap alatt húsz kilót fogyott. Attól tartott, hogy daganatos betegsége van, alvásproblémákkal küzdött, és egyre gyakoribbá váltak a hangulatingadozásai, ezért családja pszichiátriai szakrendelésre vitte. Itt lánya szerint belenyúltak az addig bevált gyógyszerezésébe, és az állapota romlani. „Továbbra sem tudott aludni, és mint egy kísérleti nyúlon, mindenféle gyógyszerrel próbálkoztak. Odáig jutottunk, hogy az érzelemközpontját gyakorlatilag teljesen kiiktatták. Nem tudott sírni, nem tudott nevetni” – idézi a Telex Bernadettet, a nő lányát.
ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLATAI IS VOLTAK
2025 augusztusában Edit néhány elejtett félmondata miatt családja attól tartott, hogy kárt tehet magában, ezért ismét pszichiátriai szakrendelésre vitték. Mindent elmondott az orvosnak, aki arra is rákérdezett, voltak-e öngyilkossági gondolatai. Bernadett visszaemlékezése szerint erre azt válaszolta, hogy voltak, de miattunk nem tenné meg.
CSALÁDJA ÁLLANDÓAN FIGYELTE, DE ÁLLAPOTA TOVÁBB ROMLOTT
Ez után családja még jobban odafigyelt Editre: férje és fia gyakorlatilag éjjel-nappal őrizte. 2025. január 3-án azt mondta, hogy találkozik az egyik barátnőjével, de otthon hagyta a telefonját és a táskáját is. Férjének emiatt rossz érzése volt, és a számítógépe keresési előzményeiben megtalálta, hogy Edit vonatmenetrendeket nézett. A szatymazi vasútállomásra sietett, és a fia segítségét is kérte a keresésben. Időközben viszont Edit hazament, és zavart állapotban elismerte, hogy a vasútállomáson járt. Később bevallotta a férjének, hogy öngyilkos akart lenni.
„KÖNYÖRGÖTT, HOGY NE HAGYJUK OTT”
A szatymazi eset után a család úgy érezte, hogy már nem tudják kezelni a helyzetet külső segítség nélkül. Még aznap este mentőt hívtak. Editet a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának zárt osztályára szállították, azonban hazaküldték azzal, hogy szerezzen beutalót a pszichiátriai szakorvosától. A beutalót három nappal később kapták meg. „Zokogott és könyörgött, hogy ne hagyjuk ott. Mi is sírtunk. Mondtuk neki, hogy muszáj, mert tehetetlenek vagyunk” – idézte fel Bernadett.
EGY HÓNAPIG ZÁRT OSZTÁLYON VOLT
Edit egy hónapot töltött a zárt osztályon, hivatalos nevén az akut affektív osztályon. Családtagjai mindennap meglátogatták. „Ott ültünk vele négytől hatig, hogy ne azt érezze, hogy magára hagyjuk, hogy tudja, mindenben támogatjuk” – mondta Edit lánya. A kórházi zárójelentés szerint már nem voltak öngyilkossági szándékai, és a terápiás, valamint a gyógyszeres kezelésben is együttműködött, így január 28-án átkerült a klinika rehabilitációs osztályára. Itt a zárt részleg szigorú felügyeletéhez képest szabadabban mozoghatnak a betegek: a délelőtti kötelező foglalkozás után az intézmény területét is elhagyhatják.
AZ ÖNGYILKOS GONDOLATAI A KÓRHÁZBAN SEM MÚLTAK EL
Editet a rehabilitációs osztályon is minden nap látogatták. A fiának továbbra is rossz érzése volt, ezért mindig megvárta, hogy belépjen az intézmény kapuján. Egyszer látta, hogy édesanyja kiment a klinikáról és a Tisza felé indult, majd visszafordult. Edit ezt először letagadta. A fia szembesítette azzal, hogy látta mi történt, miután a nő kifakadt, hogy ez neki nem élet. Fia azonnal szólt a pszichiátriának, de ott csak annyit mondtak, hogy „nekik nem beszélt arról, hogy öngyilkos gondolatai lennének”.
A CSALÁD SZERINT AZ ORVOS LEGTÖBBSZÖR ELÉRHETETLEN VOLT
A kórház elmondása szerint a beteg kezelőorvosa folyamatosan kapcsolatban volt a pácienssel és hozzátartozókkal is. A család viszont azt állítja, hogy a kelezelőorvost többször is próbálták elérni, hogy jelezzék Editnek negatív megnyilvánulásait. Kértek személyes találkozót is, de az orvos telefonos konzultációt javasolt, de legtöbbször elérhetetlen volt telefonon.
A SZAKEMBER SZERINT A CSALÁDOK RÉSZÉRŐL GYAKORI A TÚLFÉLTÉS
Az esettel kapcsolatban a Telex felkereste Makkos Zoltán pszichiátert, aki több nagynevű kórház osztályvezető főorvosaként több száz pszichiátriai beteget kezelt. Az Észak-budai Szent János Centrumkórház osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a családok oldaláról soksor tapasztalható egyfajta túlféltés annak ellenére is, hogy a szakembereknek óriási tapasztalata van, mivel napi szinten találkoznak ezekkel az esetekkel.
„Lehet, hogy a környezet érzékel valamit, de amikor a szakember megvizsgálja a pácienst, akkor azt látja, hogy mégsem akkora a veszély. A jelzéseket ugyanakkor sosem szabad lesöpörni, még akkor sem, ha a százezredik ilyen jelzés jön, és egyébként vaklárma az egész, ezek akkor is nagyon fontosak” – fogalmazott Makkos.
EDIT ÚGY ÉREZTE, NEKI MÁR NINCS HELY A VILÁGBAN
A család szerint nem volt alaptalan az aggodalom. Edit a fiának többször is elmondta, hogy már nem érzi, hogy neki helye van a világban. A saját állapotát naplóznia is kellett, amiben mindennap leírta, hogy nincs jól, nem tud aludni és üresnek érzi magát.
ÁPRILIS ELEJÉN RÖVID IDŐRE VISSZAKERÜLT A ZÁRT OSZTÁLYRA
Editet 2026. április 2-án délután rendőrök vitték vissza a kórházba, amikor már két hónapja kezelték a rehabilitációs osztályon. Edit a szegedi Belvárosi hídon sétált, és nagyon zavart volt. Egy járókelő hívta a rendőrséget. Bár ekkor a nőt azonnal visszahelyezték a zárt osztályra, egy hét múlva ismét visszakerült a rehabilitációs részlegre. A zárójelentésben leírták, hogy Edit „további akut kezelést nem szeretett volna vállalni, a pszichoterápiás részlegen elkezdett pszicho- és farmakoterápia folytatására motivált volt és a visszahelyezését kérte”.
A ZÁRT OSZTÁLYON CSAK KÖZVETLENÜL VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS ESETÉN KEZELHETNEK PÁCIENSEKET
Akaratuk ellenére csak akkor lehet és kell pszichiátriai kezelteket zárt osztályon kezelni, ha fennáll közvetlen veszélyeztető magatartás. Magyarul, ha ön- és közveszélyesek, mondta Makkos Zoltán. „Ahogy javul az állapotuk, múlik a közvetlen veszélyeztető magatartás, mindenféleképpen a nyílt osztály javasolt számukra. Ha valaki beszámítható, bevonható, elfogadja a kezelést, részt vesz a terápiákon, akár pszichológussal is beszél, és nem áll fenn nála a közvetlen veszélyeztető magatartás, tehát nem pszichotikus, nem fogalmazza meg a szuicid szándékot, akkor akarata ellenére nem is tartható egy zárt részlegen” – magyarázta a főorvos.
Makkos hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma az, hogy az öngyilkos magatartás, az öngyilkossági kísérlet nem megjósolható. „Nincsenek olyan egzakt markerek, amelyek megmutatják, hogy ki fog elkövetni öngyilkossági kísérletet.”
A REHABILITÁCIÓS OSZTÁLYON FOLYAMATOSAN DOKUMENTÁLJÁK A PÁCIENSEK JELENLÉTÉT
Az orvosok egyeztettek, és Edit április 8-án visszakerült a nyílt osztályra. A családnak azt ígérték, fokozottan figyelnek majd rá. A Szegedi Tudományegyetem a Telexnek azt írta, hogy bár a rehabilitációs osztályon a kezelés önkéntes, a páciensek minden esetben előre jelzik a kezelőorvosnak, amikor elhagyják az osztályt, és a kezelőorvos ezt dokumentálja. „A páciensek jelzik továbbá az osztály elhagyásának tényét még abban az esetben is, ha ez az épületen belüli foglalkozásokra (kreatív és szocioterápiás foglalkozások) korlátozódik. A személyzet ennek a tényét szintén dokumentálja” – írták. A betegeknek az osztályra való visszatérésükkor is le kell jelentkezniük, és az ápolószemélyzet ezt is felírja.
A NŐ A TISZÁBA UGROTT
Április 16-án Edit már nem ment ebédelni. Bejelentés nélkül elhagyta az osztályt, és dél előtt pár perccel a Belvárosi hídról a Tiszába ugrott. A nővérek észrevették, hogy Edit nem volt ott az ebédnél, de nem szóltak az orvosoknak és a hozzátartozóknak sem. A nő eltűnése csak akkor derült ki, amikor a család megérkezett a klinikára. Edit kezelőorvosával szerettek volna beszélgetni személyesen, a sokadik próbálkozás után. A nő férje és fia rögtön a Tiszához sietttek. Mire odaértek, a mentők már próbálták újraéleszteni Editet. A nő egy héttel később elhunyt a kórházban.
A REHABILITÁCIÓS OSZTÁLYON KEVESEBB A KORLÁTOZÁS
Egy rehabilitációs osztályon a páciensek beleegyeznek a kezelésbe, és közreműködnek abban. Mivel nyílt osztály, a kezelteket nem is nagyon lehet korlátozni. A korlátozó intézkedések is nagyon szigorúan meg vannak határozva az egészségügyi törvényben, mondta Makkos Zoltán. Az osztályvezető főorvos szerint pont az a lényeg, hogy mindenkinek legyen saját intim szférája, és a szabadidejét úgy oszthassa be, ahogy szeretné. „Sokkal kisebb mértékű a kontroll, nem összehasonlítható egy zárt, akut osztállyal. A cél is az, hogy a páciens érezze, hogy önálló” – tette hozzá.
A NYOMOZÁST KÉT HÓNAP UTÁN ZÁRTÁK LE
A kevesebb kontrollra és a szabad ki-be járásra hivatkozott a rendőrségi határozat is, amiben a nyomozást két hónap után lezárták. Az ügyet rendkívüli halálesetként kezelték, és a körülményeket közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálták, de nem merült fel a kezelőorvos és a nővérek felelőssége. A rendőrség is arra hivatkozott, hogy a kórháznak nincs is betegőrzési kötelezettsége, mert a rehabilitációs osztály nyílt osztályként működik, ahol a kezelés önkéntes. „Amennyiben az osztályon kezelt beteg esetén nincs akut veszélyhelyzet (ennek gyanúja esetén áthelyezik őt a zárt akut osztályra), akkor neki joga van elhagyni az intézetet” – írták a határozatban.
AZ ESET UTÁN SZIGORÍTOTTÁK A KLINIKA SZABÁLYAIT
A kórházban az esetet követően szigorúbb intézkedéseket vezettek be. Kialakítottak egy belső eljárásrendet, ami kiterjed az osztály elhagyásának lehetőségeire, és a kijárás fokozott ellenőrzésére. „A hasonló esetek elkerülése érdekében folyamatban van a Pszichiátriai Klinika négy be- és kijáratának átalakítása is” – írta a Szegedi Tudományegyetem.
A KEZELŐORVOS NEM GONDOLTA VOLNA, HOGY LEUGRIK
A Telex beszámolója szerint Bernadett április 17-én fekete zsákokban hozta el a pszichiátriáról édesanyja holmiját. A kezelőorvossal nem tudott személyesen beszélni, de később az orvos felhívta, és azt mondta, „nem gondolta volna, hogy leugrik” az édesanyja. Hozzátette, hogy mindenért vállalja a felelősséget. A belső vizsgálat szerint azonban nem történt mulasztás, és ezért nem vontak felelősségre senkit. A klinika szerint „az ellátott esetében a távozását megelőző napokban közvetlen veszélyeztető magatartás nem állt fenn”, és Editet a szakmai irányelvek szerint látták el.
Ha úgy érzed, lelki segítségre szorulsz, vagy van olyan ismerősöd, aki veszélyben van, azonnal kérj segítséget! Hidd el, mindig van megoldás, mindig van, aki meghallgat:
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége
116-123
Kék Vonal gyermekkrízis alapítvány
116-111
Csak vezetékes vonalról hívható:
DélUtán középkorú és idős emberek lelkisegély szolgálata
+36-80-200 866
Akik interneten segítenek:
www.sos505.hu és www.chat.kek-vonal.hu
E-mail címek, ahová írásban fordulhatsz:
[email protected]
[email protected]
