Zsiványból szegedi példakép: ötezer nehéz sorsú emberen segített már a szegedi Antoni Dusán

A szegedi Antoni Dusan két évvel ezelőtt számolt fel korábbi életével, a többezer gyermeken segítő vállalkozó azelőtt aktívan mozgott a szegedi éjszakában. Dusán nehéz körülmények között, szegény családban nőt fel, ahogy a Szeged365-nek mesélte: sokáig távúton is járt. Az elmúlt évek azonban rádöbbentették arra, hogy jobb adni, mint kapni. Azóta pedig mindezt nem csak Szegeden, hanem az egész megyében és már-már országos szinten is örömmel és szeretettel gyakorolja.

Antoni Dusant kétségkívül a veszteségek azok, amelyek erősebbé és motiváltabbá tették. Az akkor még szegedi szórakozóhelyeket üzemeltető, masszív rosszfiút és feleségét 2010-ben szörnyű családi tragédia érte. Kilenc évvel ezelőtt viszont megtörtént vele a legszebb dolog, ami egy apával történhet: az akkor 10 éves Fanni mellé Dominik személyében egy újabb csoda érkezett a családba. Dusán és kedvese a tíz évvel ezelőtti tragédián talán soha nem teszi majd túl magát, mégis nap, mint nap élnek a szeretet erejével, és bár az élet többször is elvett tőlük, ők ennek ellenére mindig csak adnak.

Mikor és milyen apropó kapcsán kezdtél el ekkora volumennel adakozni?

Révén, hogy szegény családból származom, ideje korán megtanultam mi az, hogy nélkülözni, de ezzel együtt azt is, hogy hogyan kell azt a keveset is beosztani és megosztani másokkal, akiknek szintén nincs. Akadtak azonban olyan évek, amikor én magam is tévúton jártam és csak a pénzt hajhásztam. Ez azonban ma, Isten kegyelméből szerencsére már nincs így.

Ezek szerint akkor hiszel Istenben. Mit jelent számodra mindez, mit jelent neked a hit?

A hit egy nagyon fontos részét képezi az életemnek. Biztonságot ad. Én pedig ezért minden nap hálás vagyok Istennek. Imádkozom és köszönetet mondok neki azért, hogy jó útra terelt. Van azonban még valaki, aki életem végéig ezen az úton fog tartani. Tavaly februárban elvesztettem azt, aki a világot jelentette nekem, a szeretett Anyukámat. Tettem neki egy ígéretet, miszerint ezentúl akinek csak tudok, segítek. Az ígéretem kötelez, egyben motivál amíg csak élek.

Kik azok, akiken ez idáig segíteni tudtál?

Közel ötezer szociálisan hátrányos helyzetben lévő ember és gyermek, ezzel együtt pedig mondhatjuk, hogy család az, akiken a közel három év alatt segíteni tudtam. Akad köztük mélyszegénységben élő, fogyatékos, börtönviselt, roma származású és beteg is. Nyilván elsősorban a Szegeden és annak környékén élők azok, akiknek igyekszem segítséget nyújtani, de jártam már az ország több, nagyobb városában is.

Hogyan működik ez a rendszer?

Önerőből, legtöbbször saját költségre. Szerencsére az elmúlt időszakban sikerült olyan kapcsolati rendszereket kiépítenem, ami által ez folyamatosan és gördülékenyen tud működni. Sok-sok ismerősöm, barátom, és kollégám tesz hozzá azokhoz a csomagokhoz, szolgáltatásokhoz és ellátáshoz, amelyet a rászorulóknak biztosítok. És bár a tevékenységem sokrétű, mégis inkább a gyermekekre és azok bárminemű megsegítésére irányul. Mindemellett törekszem arra is, hogy a küzdelemben megfáradt szülőkbe reményt leheljek. Hiszek ugyanis abban, hogy nem szenvedni teremtettünk a Földre, hanem azért, hogy élvezzük az élet apró örömeit és szépségeit.

Mi azt, amit te magad kapsz mindettől?

A célom elsősorban adni, éppen ezért nem számít, hogy mi az, amit cserébe kapok. Viszont, hazudnék, ha azt mondanám, hogy semmit sem jelent az, ha adnak. Márpedig ezek a különlegesnél különlegesebb sorssal rendelkezők adnak. Méghozzá szeretet, tiszteletet, barátságot. És ez mindennél többet ér. Korábban ez semmit sem jelentett. A pénz kifolyt kezeim közül és nem értékeltem azt, amim volt, amit kaptam, egyszerűen mindig, mindenből csak többet és többet akartam. Ám a csalódások, a pofonok és az emberi veszteségek hirtelen és sokszor a Földre rántottak, majd ezek voltak azok, amik motiválni kezdtek a jóra.

És végül, a koronavírus-járványra való tekintettel jelenleg most hogyan, miként jótékonykodsz?

Többféleképpen, pont úgy, mint, ahogyan azt általában teszem, a szabályoknak megfelelően. A koronavírus-járványra való tekintettel azonban sokkal nagyobb figyelmet és fegyelmezettséget követel mindez. Nincs csoportos csomagátadás, csak személyes, az előírásoknak megfelelően. Illetve mindenhova én szállítom ki az adományokat. Jelen esetben előnyt élveznek a frontvonalban tevékenykedők.