Nem tudott megegyezni a MOL-Pick Szeged vezetősége és a játékosok a bércsökkentés mértékéről. Mezei Richárd a Pick-Szeged legendája. Volt vezérigazgató és csapatkapitány is a klubnál. Ha valakinek a véleménye nem mezei, akkor az ővé nem az. Ismeri a szituációt, mindkét oldalról átlátja. A Szeged365.hu megkérdezte, és – mint a pályán annak idején – most sem futott el és igazi sportemberként kötélnek is állt.
A MOL-Pick Szegednél nem tudott megegyezni egymással a klub vezetése és a játékosok arról, hogy milyen arányban csökkentsék a fizetéseket a koronavírus-járvány miatti helyzetben. Erről itt írtunk korábban:
Mezei Richárd levélben válaszolt a Szeged365.hu kérdéseire, amit változatlan formában adunk közre.
Richárd: “Sajnos a koronavírus megjelenése óriási károkat okoz szerte a világban. Családokat szakít el egymástól, emberi életeket követel. Óriási terheket ró a társadalomra. Hatása már érzékelhető a gazdaság számos területén, így a sportban is, melynek helyzete elég speciális és összetett. Konkrétan a MOL Pick Szegednél történtekről csak saját véleményemet fogalmazhatom meg, mivel nem vagyok minden információ birtokában.Az álláspontokat sok szempontból vizsgálhatnánk.Pl. szponzorok, szurkolók, jegybevételek stb. de maradjunk a játékosok és a vezetők bértárgyalásánál.
Kezdjük a vezetéssel. Azt gondolom, hogy a klubnak profi a gazdasági vezetése, reálisan felmérték a keletkezett deficitet és ennek jegyében tették az ajánlatot, a játékosok részére. A Pick tulajdonosát és a menedzsmentet ismerve ez biztosan nem volt akkora mértékű mint a valódi “károk”.
A felek közti kommunikáció minőségét nem ismerem, de ebbe most nem is mennék bele.
A srácok álláspontja valahol érthető, mert a pályafutásuk hossza korlátozott, egy átlagemberrel szemben ezért mindenki próbálja a szerződéséből a maximumot kihozni. Lelke rajta!
Azt viszont ne felejtsük el, hogy sportolóink az utca emberéhez viszonyítva nem gombokat keresnek!
Tudtommal a fizetéscsökkentés az utolsó három hónapi bérre vonatkozik. Nem kezdek el matekozni, de az én olvasatomban ez még egy havi fizetés sincs éves szinten.
Szóval könnyű szívvel mondom, ha én ott ülnék lemondanék a pénzről, mert szeretném ha a szeretett klubom, sok szép, boldog, örömteli percet okozna még nekem és fanatikusainak itthon és szerte a világban és azért is, mert ennek a Családnak húsz évig aktív, tevőleges részese lehettem megélve kudarcot és sok-sok sikert , örömöt.
Nem hívott még egyetlen barátom és az utcán sem szólítottak le, hogy a bérletek árát kérik vissza. A szurkoló (már magamat is ide sorolom, bár már csak a nagy meccsekre járok) vár, remél, bízik és jövőre megint megveszi a bérletét, hogy újból lássa a gladiátorait a pályán küzdeni.
Ez csak egy mezei vélemény, amivel lehet egyet érteni, vagy sem.
Pálcát ne törjünk senki felett ezekben az ínséges időkben, mert ma összefogásra van szükség, minden szinten! Csak Előre!” Mezei Richárd
