A Blog személyes műfaj, ezért aki ismer, tudja mire számíthat ebben a hétről hétre jelentkező vélemény-riport sorozatban tőlem. Aki meg nem ismer, annak is tiszta lesz, ki a csuda az a Lévai Feri, ha elolvas három ilyen bejegyzést. Nem vagyok egy bonyolult gyerek. Szeretem a sportot, tisztelem a sportembereket és szeretem Szegedet is. Ebből induljatok ki amikor az írásaimat olvassátok. A címben feltett kérdésre a válaszom: szerintem, nem. De megpróbálom körül járni a témát, hátha a végére megváltozik a véleményem. Nézzünk néhány nézőpontot, ha van kedved, tarts velem!
EGYÁLTALÁN, MI EZ AZ E-SPORT?
Egy olyan gyorsan fejlődő iparágról van szó, ami emberek százmillióit érdekli, szóval egy legyintéssel már nem lehet elintézni. Vannak hazai és nemzetközi bajnokságok és közvetítések. A wikipedia így írja le : „Az elektronikus sport (röviden e-sport) résztvevői amatőr vagy professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak az egyes videójátékokkal, ebből fakadóan a játékos megjelölés mellett e-sportolóknak is nevezik őket.” Az egyik legismertebb és legnépszerűbb videójáték talán a FIFA, amiben valós vagy a játékos által összeállított labdarúgó csapatokkal is lehet más játékosok csapatai ellen játszani. De szinte az összes sportágnak és sportolónak létezik már egy virtuális változata is. Van már olyan focis esport verseny, amit a FIFA szervez és itthonról az MLSZ nevezhet versenyzőt.
NEVÉBEN?
Éppen ez a legsarkalatosabb pontja a dolognak, mert ha valamit elneveznek, akkor az azt is jelenti, hogy meghatározzák, besorolják. Jelen esetben a sportok közé. Nekem a sportról a fizikai teljesítmény jut eszembe, aminek kétségtelenül fontos része az ügyesség is és az e-sportokhoz kell ügyesség, ritmusérzék, gyorsaság. Talán ha nem E-sportnak, hanem E-játékoknak neveznék….Bár az Olimpiát is szokás Ötkarikás Játékoknak nevezni….Minden esetre nevében sport az e- sport, az biztos.
PÉNZBEN?
Ez viszont megdöbbentő, legalábbis nekem. Elég egyetlen hír, hogy mindenki belássa, az esport hatalmas üzlet. 2019-ben a Fortnite nevű játék világbajnokságán a 16 éves amerikai győztes, Kyle Giersdorf hárommillió dollárt zsebelt be. Többet, mint Novak Djokovics a wimbledoni Grand Slam-győzelméért (2.9 millió dollár) vagy a golfozó Tiger Woods egy Masters-sikerért (2 millió dollár). És ez egyetlen verseny pénzdíja volt csupán. A játékok, eszközök fejlesztése és eladása ennél nagyságrendekkel több lehet. Nem túlzás azt mondani, egy teljes és ráadásul rohamléptekben fejlődő iparág veszi körül az e-sportot.
ÉRZÉSRE?
Izomláza nem tudom, hogy van-e az esportolóknak, de lehet, hogy alkarban, vállban igen. Azért ez nem ugyanaz, mint, amit Nagy Péter érez egy-egy megterhelő edzés után….Ami az örömet illeti, már árnyaltabbak a határok. A győzelem, a virtuális térben is győzelem, a gólöröm, ott is gólöröm. Valószínűleg pontosan ez a legnagyobb vonzereje és egyben a csapdája is a dolognak. Főleg, ha kedvenc csapatunk játékosának bőrébe bújva élhetjük át a siker érzését. Erről egy pszichológust kellene megkérdezni, de momentán nekem nincs a kamrában.
EGÉSZSÉGRE?
Hiba lenne általánosítani és nem is szeretnék. Az élsportra is azt mondják, hogy ott kezdődik, ahol az egészség véget ér. Mindent túlzásba lehet vinni. Szóval normális keretek között tartva a dolgot, nem hiszem, hogy nagyobb egészségkárosító hatása lenne az esportnak, mint bármelyik irodai munkának. Csak az irodai gép és a munka mellől könnyebb felállni, mint mondjuk egy elvesztett vagy egy megnyert esport mérkőzés után. De ez már megint lélektani dolog.
OLIMPIAI ESZMÉT TEKINTVE?
Citius, altius, fortius! Magyarul: gyorsabban, magasabbra, erősebben! Ez az olimpiai mozgalom jelszava. Mikor kitalálták, akkor még nem gondolhattak az esportra. Van viszont a modernkori olimpia szimbólumának, az ötkarikának a kontinensek szimbolizálása mellett, egy másik magyarázata is. Ezek szerint a karikák a következő alapelveket jelképezik: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Ezek az esportban is megvannak.
FONTOS A NÉV?
Nem. És akkor vissza is érkeztünk oda, ahonnan elindultunk. A véleményem a kutatómunka után sem változott, szerintem az esport, nem sport, de nem is fontos az elnevezése. Tisztelem azokat, akik jól csinálják és elismerném, hogy jól lehet szórakozni, mi több, jól is lehet keresni vele. De az is biztos, hogy a játékosoknak sem árt időnként felállni a monitorok elől és mondjuk futni egy jót. „Ép testben ép (az esportoló) lélek!” Mozogjatok sokat! Hajrá Szeged!
Lévai Feri
