17.8 C
Szeged
2020, május 25., hétfő

- Hirdetés -
Kezdőlap Közélet A legszebb ajándék Szeged Napjára: hungarikum lett a tiszavirágzás és a szőregi...

A legszebb ajándék Szeged Napjára: hungarikum lett a tiszavirágzás és a szőregi rózsatő

A szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, pont ma, Szeged Napján! A gyűjteményben szintén újdonság a legendás Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú és Kegyhely és a klasszikus magyar szablyavívás is, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült – mondta el Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön, Budapesten.

Nincs csodásabb szegedi program, mint a kérészek rövid és szenvedélyes násztánca, amely egyedülálló természeti látványosság. Aki csónakázott már a Tiszán tiszavirágzás közben, tudja, mire gondolunk. A tiszavirágzás legalább annyira szegedi, mint a paprika, a papucs vagy a szalámi, éppen ezért a hungarikumok közé kerülés, pont Szeged Napján nekünk, szegedieknek is igazi megtiszteltetés. A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk védett természeti- és tájérték, nem csak Szegeden és hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.

Fotó: Szőregi Rózsaünnep

A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú és Kegyhely is, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte, közölte az Agrárminisztérium Sajtóirodája.

A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. 

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány, amely a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.

Forrás: MTI, sokszinuvidek.24.hu

- Hírdetés -

Legfrissebb