A magyar kormány felszámolja a tranzitzónákat, jelentette be Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Ezentúl csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani.
A tárcavezető közölte: az intézkedés végrehajtása folyamatban van, négy ember, akik idegenrendészeti őrizetben voltak, abban is maradnak, 280 embert menekültügyi befogadóállomásra visznek. A Belügyminisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket – tette hozzá.
Közölte: a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely megvédte Magyarország határait, és sajnálatos az Európai Bíróság ez ügyben hozott ítélete. Mivel Magyarország köteles betartani az ítéletet, nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat – mondta.
Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatára reagálva Gulyás Gergely kifejtette: mindenképpen fontos következtetése a politikusnak, hogy nem bízik abban, hogy olyan elosztási mechanizmus jöhetne létre, amelyben valamennyi EU-tagállam részt vesz. Ez a magyar diplomácia komoly győzelme, sokat tettek azért, hogy egyértelmű legyen: Magyarország nem kötelezhető arra, hogy engedje másoknak megmondani, kikkel éljünk itt együtt – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország ugyanakkor részt vesz a migráció elleni küzdelemben, ennek része a Hungary Helps Program is.
A miniszter kitért rá: az Európai Parlamentben (EP) ellenzéki képviselők az ország érdekeivel szemben politizálnak, ezt tették az elmúlt hónapokban is, a járvány elleni védekezés idején. Az uniós költségvetéssel kapcsolatban is látni ilyen igyekezetet a részükről, de nem az EP, hanem az uniós állam- és kormányfők fogadják el a büdzsé érdemi részeit – magyarázta.
Az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentéséről a tárcavezető elmondta: a dokumentumnak gazdaságpolitikát kellene csak kizárólag értékelnie, így azokat a megállapításokat, amelyek ezen túlmutatnak, irrelevánsaknak tekintjük.
Sok kedvező megállapítás van a jelentésben, például az, hogy a magyar munkanélküliségi ráta a válság idején is alacsonyabb maradt, mint az európai átlag – közölte.
Megjegyezte: ugyanakkor a jelentésben nem jut kellő hangsúly arra, hogy mennyi pénzt hagytak a cégeknél és a családoknál a hiteltörlesztések felfüggesztésével, pedig a magánszemélyek mintegy 60 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, így ez az intézkedés 1800 milliárd forintot hagyott a családoknál.
Gulyás Gergely az egyszer használatos műanyagok kérdéséről elmondta: az uniós kötelezettségnek eleget téve be fogják tiltani ezeket, de a jelenlegi járványhelyzetben garanciára van szükség, hogy az ezzel összefüggő munkahelyeket meg tudják védeni. Az EU is későbbre ígért tájékoztatást a menetrendről, ezt érdemes megvárni, utána egyeztetnek az érintett vállalatokkal – magyarázta.
A különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot érintő felvetésre a miniszter azt mondta: az előterjesztésben világosan benne van, hogy a megyei közgyűlés a hatáskörébe tartozó területen határozhat csak, így a megyei jogú városokra – amelyekre nem terjed ki a megyei önkormányzat hatásköre – nem vonatkozik az indítvány. A fővárosnál sincs szükség ilyen szabályozásra, a kerületek ugyanis kellően nagy egységek az önálló döntéshez – tette hozzá. A törvényjavaslatot indokolva hangsúlyozta: az válik lehetővé, hogy kisebb települések esetében egy nagyobb iparűzésiadó-bevételt több helység között osszanak el.
A jövő évi költségvetés benyújtásának késedelméről elmondta: egy hetet csúsztak, azért, hogy az áprilisi gazdasági adatok is rendelkezésre álljanak. A 2021-es büdzsét jövő kedden nyújtják be, a kormány hétfőn bólint rá véglegesen. Reményeik szerint június végén, július elején el tudja fogadni azt az Országgyűlés – közölte. Idén továbbra is 3 százalékos recessziót jósol a Pénzügyminisztérium, az inflációs adat pedig szerepelni fog a benyújtott javaslatban – jelezte Gulyás Gergely.
Egy a roma szegregációra vonatkozó kérdésről a tárcavezető elmondta: ez fontos téma, érdemes tenni ellene, de az látható, hogy hiába újítanak fel iskolákat és javítják az oktatás színvonalát, vannak települések, ahol a nem cigányok elviszik a gyerekeiket az iskolákból. Itt rendre és fegyelemre van szükség, ezért az iskolarendőrség megerősítésével foglalkozik a kormány – közölte. Hozzátette: Magyarország nem lehet sikeres, ha a cigányságnak a felzárkózás esélyeit nem tudják garantálni, és a rendszerváltoztatás óta a jelenlegi kormány sokat tett azért, hogy a cigányság munkához jusson.
Egy a pécsi stadion lehetőségét firtató kérdésre Gulyás Gergely úgy válaszolt, kormánydöntés egyelőre nincs, de minden képviselői igényhez igyekeznek pozitívan viszonyulni, ha az a helyi közösségek érdekeit szolgálja.
Forrás: MTI
