Egy percre megáll a szegedi tömegközlekedés és félárbócra engedik a városházán lévő nemzeti lobogót a trianoni békediktátum 100. évfordulóján. Csütörtök délután 16:30-tól a Szegedi Szimfonikus Zenekar fanfárosai gyászdalokat adnak elő a városháza erkélyén.
ÍGY EMLÉKEZIK SZEGED
Trianon 100. évfordulóján tehát a Napfény Városában:
- egy percre megáll a tömegközlekedés, 16:30-kor
- félárbócra engedik a városházán lévő nemzeti lobogót a trianoni békediktátum 100. évfordulóján
- a Szegedi Szimfonikus Zenekar fanfárosai gyászdalokat adnak elő a városháza erkélyén, szintén 16:30-kor
A fentiek mellett a Szegeden közlekedő villamosokon, troli – és autóbuszokon ünnepi hangfelvételt játszanak be, amely Magyarország trianoni veszteségeiről szól. Az ország több városában is hasonlóképp emlékeznek majd meg, Karácsony Gergely május 24-én jelentette be, hogy az évfordulón, ugyanezen időpontban egy percre megáll majd a budapesti tömegközlekedés. A szegedi önkormányzat arra kéri a szegedi autósokat, ha csatlakoznának, a közlekedési szabályok betartásával tegyék azt.
CSÜTÖRTÖKÖN LESZ 100 ÉVE, HOGY SZÉTSZABDALTÁK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGOT
Csütörtökön lesz kereken 100 éve, hogy a Versailles-i Nagy Trianon Kastély folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben aláírták a Magyarországot szétszabdaló békediktátumot. A fájdalmas pillanatra 1920. június 4-én, 16:32-kor került sor. A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását. A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
AZ ÉVFORDULÓN MEGVÁLTOZIK A MEGYE NEVE IS
A Trianoni békediktátum 100. évfordulójának alkalmából június 4-én megváltozik Csongrád megye neve, és ezután Csongrád-Csanád nevet viseli, ami a magyar önkormányzatiság 1000 éves múltjára utal.
