Hirdetés
Hirdetés
-1.7 C
Szeged
2021, március 8., hétfő

Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Közélet Mától otthonunk neve: Csongrád-Csanád megye!

Mától otthonunk neve: Csongrád-Csanád megye!

Ma reggel, Trianon 100. évfordulóján Csongrád helyett már Csongrád-Csanád megyében ébredtünk! Utánajártunk, mit jelent a névváltoztatás és azt, miben érinti a szegediek mindennapjait.

GYÓGYÍR A TRIANON ÁLTAL EJTETT SEBRE

Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott a névváltoztatás kapcsán úgy fogalmazott, Trianon igazságtalan békediktátuma 100 évvel ezelőtt sebet ejtett hazánkon, lelkünkben pedig olyan mély nyomot hagyott, amely talán soha nem fog begyógyulni és bár a végleges felépülés nem jöhet el, némi gyógyírt mégis jelenthet a Csongrád megyeieknek, hogy június 4-én szűkebb otthonunk immár Csongrád-Csanád megye néven lesz ismert tovább.

A múlt hétfőn a témában tartott sajtótájékoztató-közvetítésünket, az elejétől a végéig itt tudod visszanézni:

A kezdeményezés Lázár Jánoshoz fűződik, aki 2017-ben miniszterként – állampolgári jelzésre – javasolta az Országgyűlésnek, hogy a trianoni békediktátum századik évfordulóján, azaz 2020. június 4-től módosuljon Csongrád megye Csongrád-Csanád megyére. A Parlament egyhangúlag, ellenszavazat nélkül elfogadta az előterjesztést.

Ahogy Juhász Tünde nyilatkozta a Szeged365.hu-nak, a névváltoztatás történelmileg indokolható, eszmeileg érthető, a Trianonban szétszakított magyarság egységesítésének vágyát fejezik ki, ezzel a jelképes orvossággal.

Miklós Péter szegedi történész elmondta, Csongrád és Csanád megye egyidős a magyar államisággal. 1030-ban a Csanádi püspökséggel együtt hozták létre Csanád vármegyét. Ennek a megyének a része még Torontál vármegye, Újszegedtől Kiszomborig. A megye tehát a magyar jogtörténet és a magyar közigazgatás múltjának szerves része. Hozzátette, a névváltoztatás azt az igényt is jelezi, hogy a kommunista ideológiával ellentétben a múltat nem eltörölni kell, hanem emlékezni rá.

A megye az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által Nagylak környékét vesztette el, majd 1950-ben a kommunista rendszer végleg megszüntette: egyik részét a mai Csongrádhoz, a másikat Békéshez csapták. “Csanád megyét 1920-ban Trianon megcsonkította, 1950-ben pedig a tanácsrendszer megszüntette, így a századik és a hetvenedik évfordulón méltó és igazságos, hogy ismét felkerül a térképre” – nyilatkozta Miklós Péter. Véleménye szerint az új névvel Csongrád megye nem szűnik meg, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy egy egykor létezett, 990 éves megye nevével módosul, csak gazdagodni fog.

AMI TÉGED ÉRINT A DOLOGBAN

A névváltoztatás következményeiről Dr. Juhász Tünde kormánymegbízottat faggattuk, aki a Szeged365.hu-nak elmondta, a névváltozás az állampolgárokat, cégeket, egyéni vállalkozókat nem érinti. A közigazgatási hivataloknak a feliratokat, táblákat kell megváltoztatni, bélyegzőket, névjegykártyákat kell cserélni. A hivatali e-mail címek változatlanok maradnak. Ez, ahogy elmondta, nagyságrendileg 1-2 millió forintba kerül. A Juhász Tündével készült interjúnkat itt tekintheted meg:

Csongrád-Csanád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, Csongrád megyéből és a modern korban makói székhelyű Csanád megye délnyugati feléből, amelyhez tartoztak akkor az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt települései is. A 4261,74 négyzetkilométeres területű Csongrád-Csanád megyében a Központi Statisztikai Hivatal 2019. I-IV. negyedéves adatai szerint 399 ezren élünk.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

- Hirdetés -