Szegedi Arcok

Szegediek a világ körül: Írországban lett fogorvos az SZTE tanulója

Tóth Zoltán másfél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy szerencsét próbál a Guinness hazájában. A szegedi fogorvos palántának korábban több, jobbnál-jobb munkalehetőséget is ajánlottak, az viszont, hogy az Atlanti-óceán szomszédságába költözzön egészen 2019 februárjáig technikailag nem volt kivitelezhető. Jelenleg egy Szegedhez hasonló, dinamikusan fejlődő, kedves kis városban él és gyakorolja hivatását, ahonnan havonta egyszer azért mindig örömmel látogat haza, Szegedre.

Elmondása szerint Írország gyönyörű és mivel ő annak közepén lakik, bármely pontjába, maximum 2,5-3 óra alatt eljut.

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy Írországba költözöl?

2019 februárjában döntöttem úgy, hogy végre élek a lehetőséggel, amit korábban már többször is felkínáltak, ez pedig nem más, mint egy fogorvosi állás volt a Guinness hazájában. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Karon szereztem, majd ezt követően munkába álltam és egy évig a Napfény Városában dolgoztam. Ám ahhoz, hogy az Ír-szigeten található államba költözhessek több, technikai feltételt is biztosítani kellett, ezt pedig másfél évvel ezelőtt sikerült kivitelezni.

Milyen célok fogalmazódtak meg benned a kintléted ideje alatt?

Jelenleg nincsenek hosszútávú céljaim, rövidtávú viszont annál inkább, mégpedig szakvizsgát szeretnék tenni, ugyanis a későbbiekben fogszabályozással szeretnék majd foglalkozni.

Írországban vagy pedig idehaza szeretnél mindezzel foglalkozni a későbbiekben?

Ez egyenlőre nagyon sok mindentől függ. Meg kell vizsgálnom a lehetőségeimet, ha Magyarországon lesz lehetőségem egy számomra minden szempontból megfelelő helyen és feltételek mellett dolgozni és szakmailag fejlődni, egy kellemes munkakörnyezetben, gondolok itt a felszereltségre és a munkatársakra, akkor nagyon szívesen hazaköltözöm majd. Amennyiben ez csak itt, kint tud megvalósulni, akkor sajnos nem hiszem, hogy visszaköltözöm. Szerencsém van, ugyanis a honvággyal nem kell sokat küzdenem, hiszen relatíve sűrűn haza tudok járni. A COVID-19 előtt például havonta egyszer és/vagy kétszer legalább volt lehetőségem minderre. Ennyit szükségesnek is érzek, hiszen mégis csak Magyarországon van a családom és a barátaim nagy része.

Milyen életvitelbeli különbségeket észlelsz a két ország, város között?

Jelenleg egy ír kisvárosban élek és dolgozom, amit nehéz lenne Szegeddel összehasonlítani. Nagyjából egyébként ugyanolyan modern, dinamikus, lehetőségekkel teli hely, ahol mind a szórakozásra, mind a kikapcsolódásra igen sok opció áll rendelkezésre. Nincs ez másként a munkavállalással kapcsolatosan sem. Azt azonban érdemes tudni, hogy ebben az országban nagyjából fele annyi ember él, mint odahaza. Éppen ezért nagy a munkaerőhiány is. A társadalom viszont sokkal elfogadóbb és nyitottabb a külföldiekkel szemben. Ezt úgy kell érteni, hogy az írek kimondottan örülnek, ha valaki úgy dönt, hogy oda szeretne költözni, tegye azt a világ bármely pontjáról, ezáltal pedig az elmúlt években nagyon sokszínűvé és sokrétűvé is váltak, szabadabban élnek és gondolkodnak.

Egyszerű, szerethető emberek, akikkel könnyű megtalálni a közös hangot és könnyű közéjük beilleszkedni. A kereseti lehetőségek természetesen sokkal jobbak, mint odahaza, viszont a költségek is nagyobbak, (például a lakhatás ebben a kisvárosban sokkal drágább, mint mondjuk Budapesten, azaz a fővárosban). A kollégáim nagyon kedvesek és segítőkészek. Elmondhatom: minden számításom megtaláltam ebben a látványosságokban teli, gyönyörű országban.

És végezetül, mit jelent és mitől fontos számodra Szeged?

Életem legmeghatározóbb éveit Szegeden töltöttem éppen ezért nagyon sokat jelent nekem a Napfény Városa. Rengeteg igaz barátra és nagyon sok szép emlékre tettem szert. Olyan közös élmények kovácsolnak össze minket, amelyek örökké meghatároznak majd bennünket és a kapcsolatainkat is, ilyen volt például az egyetemi évek legkülönbözőbb módon való túlélése. És bár elcsépelten hangzik, de azt hiszem kijelenthetem: magaménak tudhatom a világ legjobb barátait. De nem csak velük, hanem a három testvéremmel is nagyon sok szép közös pillanat fűz a városhoz, ami véleményem szerint pont annyira pörög, amennyire pörögnie kell és pont annyira nyugodt, amennyire nyugodt kell, hogy legyen. Szép, élhető, szerethető. Engem is csak a kalandvágy repített el tőle ilyen messzire.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb