A sugárkezelés hatékonyságát és a rákból gyógyultak számát is növeli majd az a fejlesztés, amin a Szegedi Tudományegyetem kutatói is dolgoznak. A nemzetközi együttműködés keretében kifejlesztett szoftver automatikusan fogja körberajzolni a kezelendő területet, így az orvosok értékes időt nyerhetnek.
SEGÍT A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Több óráról mindössze pár percre csökkenti a besugárzáshoz szükséges tervezési céltérfogat és a közeli védendő szervek kontúrozására fordított időt az a mesterséges intelligencián alapuló automatikus kontúrozó program, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika és a GE Healthcare Magyarország Kft. szakemberei dolgoznak.
A jelenlegi gyakorlat szerint az adott testrészletet szeletenként fölépítő CT-diagnosztika képek minden egyes „szeletén” az onko-radiológus manuálisan, egyenként rajzolja be a daganat, az erek, a csontok, a nyirokrégiók, és a szervek körvonalát, vagyis kontúrozza – az egyéni adottságoknak megfelelően – az anatómiai struktúrákat. Rendelkezésre áll a tervező rendszerekben általános anatómiai hátterű fél-automatikus program, ez azonban az egyéni anatómiai eltérések miatt nagy hibákkal dolgozik, kézzel történő javítása, pontosítása is sok időt vesz igénybe – emelte ki Dr. Hideghéty Katalin, az SZTE Onkoterápiás Klinika egyetemi docense.
A GYORSASÁG A HATÉKONYSÁG KULCSA
A most futó projekt azonban ennél jóval gyorsabb és hatékonyabb megoldást kínál: a szervekről alaposabb képet adó, MR alapú felvételek alapján történik meg a megbízható pontosságú és rendkívül gyorsan működő automatikus részekre osztás. Ennek köszönhetően több idő jut a kezelési koncepció finomítására.
Nagyon fontos az időtényező, ugyanis világszerte a radio-onkológia egyik legfőbb fejlesztési irányát a szerv-kontúrozásra fordított idő minimalizálása, ennek függvényében a pontosabb adatokra épülő sugárterápia hatékonyságának növelése jelenti. -tette hozzá Dr. Hideghéty Katalin.
NYÁRRA KÉSZ A PROTOTÍPUS
A minél eredményesebb sugárkezelés, a legkevesebb mellékhatás, a szövődmények lehetőségének minimalizálása az ép területek minél kisebb sugárterhelésével érhető el. A szervi struktúrák mérnöki precizitású és részletességű körvonalazása rendkívül időigényes feladat, ezt rövidítheti le jelentősen a mostani projekt.
A klinikai projektvezető, dr. Hideghéty Katalin hangsúlyozta, óriási távlatokat nyitnak a mesterséges intelligencia támogatásával létrejövő fejlesztések. A klinikai kutatásokat is támogató szoftverfejlesztés prototípusa várhatóan nyár végére készül el, és az együttműködés következő állomásaként immáron konkrét betegadatokon is tesztelhetik a programot.
