Szemét-cunami a Tiszán kontra szegedi úszóház: minden, amit a hétvégi esetről tudni akartál
Több tonnányi, uszadékfából és PET palackokból álló hordalék érte el a Tisza szegedi szakaszát szombaton, majd okozott egy elég rendes kalamajkát a Partfürdőnél márciusban vízre helyezett, vadonatúj kikötőnél. A hír valósággal felrobbantotta a közösségi médiát, beindult a megoldás – és felelős-keresés, mi pedig utána nyomoztunk, hol volt a baki az úszóháznál, illetve annak, mi lenne a megoldás a hasonló esetekre.
Akiket megkérdeztünk:
- Dr. Kozák Pétert, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ügyvezető igazgatóját
- Jávorszky Ivánt, az úszóházat építtető és üzemeltető, önkormányzati tulajdonú Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. ügyvezetőjét
- Kipper Györgyöt, a szegedi vitorlásélet meghatározó alakját, a Tiszavirág Sportegyesület vezetőjét, akinek a kikötőjét pont a 300 négyzetméteres úszóház építése miatt kellett az idei év elején elköltöztetni a Partfürdőről
- Csehó Gábort, a szegedi Csermely Környezetvédelmi Egyesület vezetőjét
- Dr. Rosztóczy Andrást, a Csongrád Megyei Természbarát Szövetség elnökét
EZ TÖRTÉNT A HÉTVÉGÉN
Adott az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása a Partfürdőn, melynek keretein belül, 300 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból egy közel félszáz kishajó kikötésére is alkalmas úszóházat építettek a Tiszára. Ezt a 300 négyzetméteres, úszó csodát kapta telibe egy, a Marosról érkező, több tonnányi, uszadékfából és műanyag palackokból álló hordalék.
A hatalmas tömegű vízi szemét az úszó pihenőhelynél feltorlódott, balesetveszélyes helyzetet okozva – azt, hogy mire képes egy ekkora mennyiségű uszadék, anno a Szabadság és a Horthy Úszóházak esete már megmutatta.
KIPPER GYÖRGY: VANNAK TECHNIKÁK ARRA, HOGY NE TORLÓDJON FEL AZ USZADÉK. SAJNOS EZ AZ ÚSZÓHÁZ NEM ÍGY LETT KIALAKÍTVA…
Elsőként Kipper Györgyöt, a szegedi vitorlásélet meghatározó alakját, a Tiszavirág Sportegyesület vezetőjét kérdeztük meg a témában. Gyuri bácsi egészen az idei évig vitorláskikötőt üzemeltetett a vadonatúj úszóház helyén (ezt egyébként pont az új, vízi pihenőhely építése miatt kellett elköltöztetni), ráadásul Szegeden szinte nincs is olyan, aki nála jobban ismerné a Tiszát.
“A Tisza a maga arcát mindig különböző színben mutatja, van amikor ideális körülmények vannak, van amikor az ellenkezője: jön a jég, az uszadék. Három évig pont a most érintett helyen üzemelt a vitorláskikötő, három évig nap mint nap átéltem ezt a színes arcot. Azt gondolom, hogy ami kicsiben történt, az várható nagyban. Kis úszómű, kis baj, nagy úszómű, nagy baj” – elemezte a helyzetet a tiszai hajós, aki szerint az uszadékot zsilippel nem lehet megállítani. Kipper György emlékeztetett a 3 évvel ezelőtti esetre, amikor a jeges tiszai ár elsodorta a szegedi Horthy Úszóházat, ami egy úszó lakóháznak ütközött. A két úszó épületnek egyébként ugyanaz a tulajdonosa, csodával határos módon nem torkollt tragédiába az eset, viszont megmutatta, micsoda erő van a folyóban.
“Vannak arra különféle technikák, hogy egy úszóművet hogyan kell célszerűen kialakítani, hogy ne torlódjon fel az uszadék. Sajnos jelen pillanatban ez az úszóház nem így lett kialakítva” – mondta Kipper György, aki megjegyezte, a Felső-Tiszán már első fokú árvízvédelmi készültség van, a Maros vízgyűjtőjén pedig már erőteljes árhullám indult, a következő 1-2 hétben történhetnek még érdekes dolgok.
DR. KOZÁK PÉTER, ATIVIZIG: USZADÉK-TERELŐVEL MEGELŐZHETŐ LETT VOLNA AZ ESET
“Egyértelmű, hogy az uszadék nem a Tiszáról érkezett, hanem főként a Maros vízgyűjtőjéről. A közelmúlt csapadékos időjárásának következtében ezek főleg külföldről érkező hulladékok voltak” – szögezte le a Szeged365.hu-nak Dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint az ATIVIZIG jelentős erőforrásokat vet be annak érdekében, hogy a Maroson érkező uszadékokat azok megállási helyén eltávolítsák a folyóról, ez árvíz során, a folyó nagy sodrása miatt csak rendkívül körülményesen hajtható végre.
“Az úszóművek egyik legfontosabb tartozéka az uszadék-terelő, amely megvédi az úszótestet a folyón érkező, fizikilag is kárt okozó uszadékoktól. Ez egy olyan tartozék, amelynek alkalmazásával a hétvégihez hasonló esetek megelőzhetőek lennének” – nyilatkozta az ATIVIZIG ügyvezetője.
EL KELLETT VONTATNI AZ ÚSZÓHÁZ EGY RÉSZÉT
Az ügyvezető szerint a felhalmozódott uszadékkal kapcsolatban az volt a legnagyobb probléma, hogy a folyó felvízi része és a part között megszorult, emiatt rendkívül nagy terhelést adott az úszóműnek. Az úszóház ezen részét veszteglőre kellett szállítani, ennek visszavontatására majd csak az uszadék eltakarítását követően, az áradás után kerülhet sor.
MEGVAN A MEGOLDÁS
“A Tiszán most levonuló árhullámok a folyó árvízi adottságaihoz képest nem voltak különösebben nagyok, árvízi készültség elrendelésére sem volt szükség, én úgy gondolom, az említett uszadék-terelő felszerelésével a különféle terheléseket az úszóház el fogja majd tudni viselni” – nyilatkozta portálunknak Dr. Kozák Péter, majd hozzátette, az úszóművek üzemeltetőinek a kötelessége kezelni a most hétvégihez hasonló problémákat.
JÁVORSZKY IVÁN: MA DÖNTÖTTÜNK, FELSZERELJÜK AZ USZADÉK-TERELŐT!
Az ügyben természetesen az úszóházat építtető és üzemeltető, önkormányzati tulajdonú Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, Jávorszky Ivánt is megkerestük. “Amíg az úszómű tervezése folyt, nem volt egyértelmű, hogy szükség lesz-e az uszadék-terelőre, végül az lett az álláspont, hogy nem fog kelleni, hiszen úgy gondoltuk, a szemét a Tisza szegedi oldalán fog lefolyni. A hétvégén viszont olyan mennyiségű uszadék érkezett, ami 20-25 évente szokott csak, ráadásul a Tisza áradása miatt nem tudott átvonulni a szegedi oldalra” – vázolta a helyzetet az ügyvezető a Szeged365.hu-nak, majd kijelentette:
…a mai napon úgy döntöttek, megépítik a már sokszor emlegetett uszadék-terelőt.
Arra a kérdésünkre, hogy konkrét anyagi kár keletkezett-e 300.000.000 forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból épített úszóházban, az ügyvezető annyit mondott, mindössze egy nagyobb csavar szakadt le a kikötésre használt szálka mólók északi részén. “Több tonna, hihetetlen mennyiségű uszadék érkezett, a Maroson Romániából érkező PET palackok mellett egész fák jöttek, az egyik üdülőtulajdonos simán rá tudott állni a masszív uszadék-halomra anélkül, hogy elsüllyedt volna a Tiszában” – mesélte hétvégi emlékeit az esetről Jávorszky Iván.
MEGSZÓLALTAK A TERMÉSZETVÉDŐK: EZ A KÖRÜLÖTTÜNK LÉVŐ ORSZÁGOK HIBÁJA
A megoldás tehát elvileg megvan: adott egy csili-vili, 300 millió forintos úszóház, ebből valahogy kimaradt egy roppant fontos alkatrész, amit hamarosan pótolni fognak. Rendben, de mi lesz a környezeti hatásokkal?
Megkérdeztünk két ismert, szegedi környezetvédőt.
A szegedi Csermely Környezetvédelmi Egyesület vezetője, Csehó Gábor szerint az, hogy ez a jelenség évről-évre problémát okoz a Tisza menti városokban, a körülöttünk lévő országok és közvetlen települések hibája, ugyanis akad közöttük olyan, aki az adott folyó partjánál alakít ki különböző hulladéklerakókat és amikor a vízszint megemelkedik, a sodrás akarva-akaratlanul kimossa onnan a szemetet, amely a sodrással együtt megindul lefelé… de vajon ki a felelős? Hogyan, milyen módon takarítható el onnan a szemét és mi a megoldás? Íme a szakértő gondolatai, hangban:
A Csongrád Megyei Természbarát Szövetség elnöke, Dr. Rosztóczy András a Szeged365.hu-nak úgy fogalmazott: a Tisza szegedi szakaszán fennakadt szemét a kirándulókat sem érinti jól. Azok a turistautak ugyanis, amelyek a hullámtérben haladnak gyakran tele vannak műanyag hulladékkal és uszadékkal, ez pedig megnehezíti az adott utak bejárhatóságát. Elmondása szerint a Maros torkolatból minden évben több zsák ilyen és ehhez hasonló szemetet hord el az Szövetség annak érdekében, hogy az általuk szervezett szabadidős programok tiszta környezetben valósulhassanak meg. A vezető éppen ezért azt is kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy azt a szemetet, amely egy-egy természetben való kirándulás, sportolás, kutyasétáltatás, vagy akár csak egy szimpla séta közben keletkezik, ne hagyjuk az adott helyen, vigyük az magunkkal tovább a legközelebbi kukáig:
Hogy mi a hosszú távú megoldás? Technikailag a fent leírt szerkezet felszerelése. A környezetvédelem szempontjából a slusszkulcs még mindig azoknál van, akik teleszórják a folyóinkat szeméttel. Mikor fejezzük már be, szomszédok?
Szerzők: Pósa Tamara, Kisházi Sándor
Fotók: Szabó Dávid – Szeged365.hu, ATIVIZIG, Rádió7.hu, IH Rendezvényközpont FB
