Szeged365 a nők védelmében: lépések, amelyek kapcsolati erőszakhoz vezetnek, interjú Szalma Ibolyával
Az, hogy egy kapcsolaton belül mikor és milyen módon alakul ki erőszak, sokszor és sok esetben csak nagyon kis dolgokon múlik. A feszültség, az elanyagiasodott világ, az állandó rohanás és stressz mind-mind olyan rizikófaktorok, amelyek esélyt adnak arra, hogy a szerelmespárok közötti viszony először non verbális, majd verbális zaklatásba torkolljon – állítja a Nők Védelmében Egyesület elnöke, Szalma Ibolya.
A nők védelmében létrehozott, tabutémákat döntögető sorozatunk előző részei már érintették, hogy hogyan is jut el egy pár odáig, hogy az egyikük az adott kapcsolatban erőszak áldozatává váljon. Szeged egyik legismertebb pszichológusa, aki egyben a sorozat állandó szakérője ez idáig legtöbbször a stresszt és a párokban megbújó feszültséget emelte ki. Állítása szerint ezek képezik az alapját a az abúzusnak.
Szalma Ibolya azonban ezúttal a már említett két tényező mellett, most több konkrétumot is felsorolt, amelyek a gyakorlatban erőszakossághoz vezethetnek.
Legutóbbi beszélgetésünkkor a karriert, a gyermekvállalás kérdéseit és a meddőséget boncolgattuk. Ezen felül mik azok, amelyek kapcsolati erőszakhoz vezethetnek?
Így van, a karrierizmus, a gyermekvállalás kérdése, avagy, hogy melyik fél hányat, esetleg milyen neműt szeretne komoly feszültségeket szülhet egy kapcsolatban. Nincs ez másképp a meddőséggel sem. És sajnos ezeken felül akad még több nagyon egyszerű, bugyutának tűnő kérdés illetve tény, amely idővel a pároknál először non verbális, majd verbális erőszakhoz vezethet. Ezek a következők:
- melyik fél, milyen iskolai végezettséggel rendelkezik
- melyik fél, milyen beosztásban van
- melyik fél, mennyit keres
- melyik fél, milyen neveltetésben részesült
- melyik fél, milyen családban, körülmények között nevelkedett
Abban az esetben, ha az adott párnak már van gyermeke, milyen hatást fejthet ki mindez az utódra?
Nagyon sok esetben egy fajta rivalizálás veszi kezdetét a szülők között, majd a gyerekek között, sőt idővel a szülők és a gyerekek között, ha azok többen vannak. Az egyik fél ugyanis legtöbbször maga mellé akarja állítani a csemetéket, azért, hogy ezzel is odaszúrhasson a másiknak. A szemrehányás, a folytonos vitatkozás és veszekedés látványa pedig egyenesen megkárosíthatja a gyermeket. A gyakorlatban mindez a későbbiekben, felnőtt korában illetve párválasztás előtt jelenthet majd gondot a számára. A szeretetet, a példamutatást és a tiszteletet ugyanis nem lehet megvenni.
A már említett elemek mellett, amelyek erőszakhoz vezethetnek egy kapcsolatban, mennyire járul hozzá a közösségi médián való ottlét?
Azt gondolom, hogy ez csak akkor szülhet konfliktusokat, ha a felek nem megfelelő tartalmakat fogyasztanak, esetleg ismerkedni, flörtölni kezdenek ezeken a felületeken. Persze a szerelemféltés nem csak az internethasználat miatt/közben alakulhat ki egy-egy szerelmi kapcsolatban.
A non verbális súlyosabb bántalmazási formának számít, mint a verbális?
Igen, sokkal. Egy emlék felidézése, egy rossz vicc elütése, egy sértő gondolat, egy indulatból használt kifejezés sokkal mélyebb és nagyobb sebet ejthet azon az adott félen, aki a szavakkal való bántalmazás áldozatául esik. Viszont, sajnos ezeket a tapasztalatok szerint minden esetben erőszak követi… Általában először csak egy pofon formájában, amit később ütlegelés, esetleg szexuális abúzus is kísér. És itt emelném ki, hogy az a tévhit, hogy mindebben csak nők részesülhetnek nem igaz. A nők maguk is képesek non verbális zaklatást végezni, sőt verbálisat is, bár tény, hogy minderre ma Magyarországon sokkal kevesebb arányban van példa.
És végezetül mely rétegeket érintik a beszélgetés ideje alatt felsorolt konkrétumok, amelyek a kapcsolati erőszak alapját képezik?
Sajnos minden réteg érintett ma az országban. Nem csak azoknál jelentkezik a baj, akik a társadalom alacsonyabb rétegeit képezik, sőt. Ma már a jómódú, magas intelligenciával rendelkező párok esetében sokkal jellemzőbb mindez.
