Szegedi Sikersztorik: még csak 16 éves, de már Placido Domingo-val zenél együtt, kire gondolunk?

A vajdasági születésű Balázs Piri Soma életét már gyermekkora óta meghatározza a komolyzene. A zongora szerelmese tehetségének és szorgalmának köszönhetően már most elmondhatjuk, hogy óriási utat járt be, ami a muzsikálást illeti. Pedig még csak mindössze 16 éves. A siker számára lehetőség. Ezzel a lehetőséggel pedig immár évek óta az anyaországban gazdálkodik.

2018-as Virtuózok korcsoportnyertese lett, nemrégiben pedig a Magyar Klasszikus Zene Ifjú Nagykövetének Díjával tüntették ki, emellett pedig több alkalommal színpadra állhatott Placido Domingo-val is. Hogy mekkora ára volt ennek a sikernek és, hogy mit is jelent számára a zene, azt ő maga osztotta meg a Szeged365.hu-val.

Mit jelent számodra a siker?

A siker: lehetőség! Zongoristaként hosszú órákat töltök naponta a zongorával kettesben. Gyakorlom a régebbi darabjaimat, tanulom az újakat. Szeretem ezeket az órákat, többnyire nem munkának élem meg, inkább kihívásnak. És minden darab esetében eljön az a pillanat, amikor meg akarom mutatni valakinek, hogyan értelmeztem én a zeneszerző hangjegyeit: a családnak, a tanárnőmnek, a mentoromnak és persze a közönségnek. Ugyanis hiszek abban, hogy a visszajelzésre szükség van. Minden egyes bemutató, koncert hatással van a darabra: változik, fejlődik és ezáltal fejlődöm én is. 

Mekkora ára volt ennek a bizony sikernek a te életedben?

Biztosan voltak és lesznek is még olyan szituációk az életemben, amikor a zongora háttérbe szorít majd valami mást, számomra kedves vagy fontos dolgot, de mivel így nőttem fel, nekem ez a természetes, a titok azt hiszem abban van, hogy képes vagyok könnyen kompromisszumot kötni. Eddig egyszer sem éreztem azt, hogy kimaradtam volna valamiből. A gyakorlás és a fellépések mellett kijelenthetem, egyenlőre jut idő mindenre, vagyis pont úgy élek, mint az osztálytársaim, barátaim. 

Milyen érzés Placido Domingo-val együtt dolgozni?

Felemelő érzés, kivételes élmény! Büszke vagyok, hogy ismerhetem személyesen a Maestrot. A múlt héten elkezdtük a fővárosban az első lemezfelvételem elkészítését, Placido Domingo vezényletével és elmondhatom, hogy a próbák és a felvételek is nagyon jó hangulatban zajlottak.

A mester ugyanolyan igényes és maximalista  karmesterként, mint opera énekesként. A munkán túl többször is találkoztunk, New Yorkban, Budapesten, sőt még Szegeden is, ahol vendégül láthattuk az otthonunkban. Elmondhatom, hogy egy rendkívül barátságos ember, hatalmas szívvel és remek humorérzékkel rendelkezik.

Mekkora felelősség a Magyar Klasszikus Zene Ifjú Nagykövetének lenni?

A klasszikus zene olyan értéket képvisel, amelyet kötelességünk megőrizni, egyszerűen nincs más választásunk. Ezzel a kinevezéssel elsősorban lehetőséget kaptam arra, hogy többet koncertezhessek itthon és külföldön egyaránt. A feladatom és egyben a felelősségem abból áll, hogy minél több embert, – természetesen leginkább a fiatalokat, vagyis a saját korosztályomat – bevonjak, megfertőzzek a klasszikus zene szeretetével. Az alapkoncepció az nem más, mint, hogy a fiatalok könnyebben befogadjak ezt a fajta zenét egy korban hozzájuk közel állótól, aki pont olyan, mint bárki közülük. És remélem, hogy mindez a gyakorlatban is működik majd.

Mit jelent számodra a zene?

Levegőt. Életet. Szabadságot. Boldogságot. Barátságot. Mindent! Attól függetlenül, hogy viszonylag későn, nyolc és fél éves koromban ültem először zongorához, a zene imádata már egészen kis korom óta meghatároz. Emlékszem, gyermekkoromban a kedvenc szórakozásom az volt, hogy mindenféle élethelyzetre fejben megtaláljam az adott szituációhoz passzoló zeneszámot.  Szeretem a zongorát napról, napra megszólaltatni és,  ha esetleg 1-2 napig nem tudok leülni mellé, már nagyon tud hiányozni. Zenében “mindenevő” vagyok, a retro zenétől a jazzen át a mai slágerekig minden belefér, de legtöbbször persze klasszikus zenét hallgatok még kerékpározás közben is.

Mi a cél és mi motivál?

Alapvetően a jelenben élek, nem tervezek nagyon előre. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy most minden nagyon rendben van körülöttem. A tanárnőmmel, Sóti Szobonya Emőkével és mentorommal, Bogányi Gergellyel együtt egy olyan kerek egészet alkotunk, melyben nagyszerűen fejlődöm, sőt, szinte már-már szárnyalok. Sokszor már az is elég motiváció tud lenni, hogy őket meglepem egy-egy jól előadott, hibátlanul végigjátszott művel! Természetesen gondolkodom azon, hogy hol tanuljak tovább, szóba jött a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia is és a salzburgi Mozarteum is, illetve ezek esetleges kombinációja is. Jelenleg azonban egyetlen egy biztos pont van a jövőmben ez pedig a zongora. Az egyik legnagyobb álmom pedig nem más, mint, hogy zongoraművészként beutazzam a világot.