Márton Anita elárulta hogyan hívják majd kislányukat és azt is, hogy megméretteti-e magát Tokióban
Néhány hónapja óriási örömmel, elsőként osztottuk meg a hírt, amely Márton Anita anyává válásáról számolt be, ma pedig ugyanekkora örömmel és izgalommal csörögtünk rá és kérdeztük meg tőle, hogy mi újság vele és, hogy hogyan viseli az áldott állapotot. A szegedi sportoló amellett, hogy beszámolt arról, hogy hogyan zajlik a várandós időszak a számára, elárulta, hogy hogyan nevezik majd el a kislányukat és megosztotta velünk az is, hogy nem hátrál meg, megméretteti magát a 2021-es tokiói olimpián. Exkluzív interjú a világbajnok, szegedi atlétával.
Mi újság veled, hogy vagy, hogyan viseled a várandós időszakot?
Köszönöm szépen jól vagyok, szerencsére ez tényleg egy várandós nem pedig egy terhes időszak a számomra. Eddig elkerültek a rosszullétek és problémák. Nagyon várjuk már, hogy megérkezzen a kislányunk. Jelenleg a 24. hétbe léptem, ami azt jelenti, hogy a hatodik hónapban járok, vagyis már nincs túl sok hátra. És elmondhatom, hogy eddig minden a terv szerint halad.
Hogyan állsz most a sporthoz? Mennyire játszik ez most szerepet az életedben?
A sport továbbra is fontos szerepet játszik az életemben. Minden nap lejárok edzeni persze most már csak azokat a gyakorlatokat végzem el, amit még el tudok végezni illetve, ami jól esik. Ma például kocogtam és gimnasztikáztam, nyújtottam és törzset erősítettem. Többnyire azért inkább konditermi edzéseken veszek részt, ahol még kisebb súlyokkal dolgozom.
Meddig terveztél mozogni, addig, amíg lehet?
Igen addig, ameddig lehet és ameddig az orvos is engedi. Szülés után pedig jöhet a kismama torna és jóga és társai. Mindenképp szeretnék mindvégig mozogni, hiszen talán épp ez a titka annak, hogy ennyire jól érzem magam.
Milyen terveid vannak a visszatéréssel kapcsolatosan?
Természetesen tervek és célok már most vannak. Februárban születik meg a kislányunk, ezt követően hat hétig biztosan nem mozgok majd komolyabban, ezután azonban jöhetnek az alapozó gyakorlatok és feladatok, és a kisebb, nagyobb versenyek, hiszen kvalifikációm van az augusztusban megrendezésre kerülő olimpiára, ahol szeretnék a lehetőségeimhez és a helyzethez mérten a legjobban teljesíteni.
Nem tartasz attól, hogy az idei év megpecsételi majd a jövő évi versenyt is?
Nehéz egyenlőre átlátni azt, hogy a vírus milyen hatással lesz a jövő évre. Annak viszont örülök, hogy mindenhonnan biztatók a jelek, amelyek jönnek. Úgy gondolom, sőt inkább azt remélem, hogy a felkészülésünkbe ez már nem fog annyira belezavarni. Azt meg, hogy előtte milyen versenyzési lehetőségeink lesznek még nem látjuk.
Mit gondolsz a benned levő versenyszellem és küzdeni akarás és tudás kamatoztatható lesz majd a gyermeknevelésben?
Remélem, hiszen a mindennapjaimban a sportnak köszönhetően hosszú évek óta immár, hogy van egy rendszer, egy időbeosztás, amelyet igyekszünk majd a kislányunk nevelésében is jól és ügyesen kezelni és átadni neki. Szerencsére azért sokan állnak mellettem, lesz segítségem. Nem csak a szüleim, a barátaim és a rokonok, hanem a Magyar Atlétikai Szövetség is.
Ha esetleg a kislányotok majd úgy dönt, hogy maga is sportolni szeretne, támogatni fogod benne, annak ellenére, hogy pontosan tudod, hogy mindez mivel jár?
Igen, hogyne! Azt gondolom, hogy a gyerekeknek minél több féle sportot ki kell próbálni, illetve minden gyermeknek jó az, ha mozog, úgyhogy természetesen támogatni fogom benne, akkor is, ha ezt az ágat választja és akkor is, ha egy másikat. Azt viszont, hogy milyen magas szinten akarja azt az adott sportot űzni egy gyermek, maga kell, hogy eldöntse, ezt erőltetni nem szabad.
És végezetül döntöttetek-e már arról, hogy hogyan hívjátok majd a gyermeketeket?
Igen, Luca lesz a neve.
Fotó: Szabó Dávid – Szeged365.hu/borsonline.hu
