Szexfilm a mozi előtt is létezett
Az erotika nagy üzlet, az ilyen jellegű tartalom hatalmas forgalmat bonyolít főleg az online alapú szolgáltatásokon keresztül, de még a kábel tv üzemeltetőknél is. Formátumok buktak el azon, hogy nem engedtek szex műsorokat forgalmazni hordozóikon. Szinte hihetetlen, de a mozi és a rádió elterjedése előtt már erotikus tartalmat nézhettek az emberek pénzbedobós automatákban. Szóval, áram se nagyon volt még, de őspornót már lehetett kukkolni.
Természetesen nem kell bonyolult dolgokra gondolni. Az egyik ilyen megjelenítő szerkezet a mutoszkóp (mutoscope) volt, ami a flip könyv működési elvén alapul. Végy egy füzetet, rajzolj minden lapjára egymástól csak kicsit eltérő képeket, pörgesd végig és már kész is a mozgókép. A találmányt először Amerikában szabadalmaztatták 1894-ben. A mutoszkóp dobozában egy központi tengelyre felfűzött fotósorozat helyezkedett el, amit külső kar tekerésével tudtunk elindítani. Egy résen át szemlélhettük a képeket, amelyekből az éppen soron következőt egy fém lap állított meg egy-egy pillanatra. A gépezet egy pénzérme bedobására aktivizálódott: bekapcsolt egy izzót a képek fölött. Különféle rugós szerkezetekkel oldották meg, hogy ha pl. nem forgatták a tekerőt, akkor egy idő után kikapcsolt.
Eleinte utcán, pályaudvarokon állították szolgálatba őket, hogy várakozás közben az emberek elüssék valamivel az időt. Akkori mércével igényesnek mondható külsővel rendelkeztek, ezáltal próbálták az eszközt a vásári látványosságok szintjénél feljebb emelni. Amerikában társaságok is alakultak, melyek a mutoszkópban lejátszható fotósorozatokat készítették. Az újabb generációs gépekben már motor hajtotta a központi tengelyt. Gyorsan rájöttek, hogy az erotikus tartalmak hozzák a legnagyobb bevételt, ezért megjelentek a vetkőzős képsorozatok, gyakran az éjszakai élet ismert hölgy alakjai mutatták meg bájaikat annak, aki nem sajnálta rá a pénzt.
A lenti képen egy másik hasonló szerkezet, a “Cail-O-Scope” látható, amelyet a Caille Brothers talált ki 1904-ben. Szintén pénzbedobós volt, amikor az érme lepottyant kigyulladt egy kisméretű izzó és egy sztereoszkópikus képeket tartalmazó orsót lehetett forgatni, amiről egyenként lapozódtak a térhatású fényképek. A gépet rendkívül népszerűvé tette, hogy a néző meg tudta állítani, ha jobban szemügyre akart venni egy általa kedvelt képet.
Volt pár negatívum is, általában a nézők nem azt kapták, amit a gépeken lévő hangzatos beharangozók ígértek. Természetesen híreket és nagyobb eseményeket bemutató masinák is forgalomba kerültek, de a “peep show” sorozat üzemeltetése bizonyult a legjövedelmezőbbnek.
A mozgófilmmel és a mozival már nem tudtak versenyezni ezek a szerkentyűk, ezért szép lassan a múlt század harmincas éveire kihaltak, vagy más, fejlettebb formában jelentek meg.
Lázár Tibor
Források: wikipédia, tankonyvtar.hu, rockabellebombshell.wordpress.com
