Varga Bernadett 2009-ben döntött úgy, hogy párjával szerencsét próbálnak a nagyvilágban, és elsősorban egy jó munka reményében fejest ugranak életük egy új, izgalmas fejezetébe. Mivel Svédországban voltak magyar kapcsolataik, ezért azt választották célállomásként. Először csak rövidtávban gondolkodtak, de annyira megszerették az országot, ahol biztos munkát, lakást, megbecsülést kaptak, hogy úgy döntöttek, letelepednek, s immáron több, mint 10 éve élnek Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban.
Az ott töltött évek alatt Bety rátalált hivatására, amit azóta is imád, dadaként dolgozik egy óvodában, párjával és időközben született kisfiával kialakítottak egy ideális életet, amelyben a munka mellett nagy szerepe van a családnak. Hogy milyen is Svédországban az élet, Bety a következőekben erről mesél nekünk.
Milyen szembetűnő különbségeket tapasztaltál Magyarország és Svédország között?
A svédek mottója, hogy néha a kevesebb több. Az első szembetűnő különbség számomra az volt, főként a munka világában, hogy nincs az a rohanás, mint itthon, az emberek nem vállalják túl magukat. A munkahelyeken jobban elválnak egymástól a feladatkörök, nincs olyan, hogy a végzettségedtől eltérő tennivalót bíznak rád, így az emberek is kiegyensúlyozottabbak és kevesebbet stresszelnek.
Már három éve dadaként dolgozol. Miért pont ezt a hivatást választottad? Mi az, amit a legjobban szeretsz munkádban?
Mielőtt megszületett a kisfiunk egy trafikban dolgoztam, több műszakban, és rá kellett jönnöm, hogy ez az időbeosztás számomra nem összeegyeztethető az anyasággal, ezért felkerestem egy fejvadász céget, akik segítségével sikerült dadaként elhelyezkednem. Akkor még tapasztalat és végzettség nélkül vágtam bele a munkába, amit annyira megszerettem, hogy elvégeztem egy kétéves képzést, így már hivatalosan is dada lettem. Számomra ez nemcsak egy munka, a hivatásommá vált, melynek élvezem minden pillanatát. Szeretem a gyerekeket, könnyen megtalálom velük a közös hangot, és mellettük nincs két egyforma napom, mindig akad egy kis vidámság, szomorúság, tanulás és játék.
Svédországot hogyan érintette a koronavírus-járvány?
Ahogy azt a hírekben is lehetett hallani Svédország a nyájimmunitást szorgalmazza. Az egyetemek és a főiskolák itt is bezárták kapuikat és átálltak digitális oktatásra, de ezenkívül az iskolák és az óvodák a megszokott rend szerint működnek. A legtöbb irodai dolgozó, amennyiben megoldható, otthonról végzi a munkáját. Sajnos sokan vannak olyanok, akik a járvány következtében elveszítették az állásukat, vagy csődbe ment a cégük, a jelenlegi helyzetben nem könnyű munkát találni.
Mi az, ami a legjobban hiányzik számodra Szegedből?
Számomra Szegedből a legjobban a barátokkal való beszélgetések hiányoznak, a Tisza parti séták, és a nagyon finom fagyik.
Tervezed esetleg, hogy hazaköltözöl a jövőben?
Mindig azt szoktam mondani, hogy soha ne mondd, hogy soha, de jelenleg nem tervezünk hazaköltözni. Szeretjük az itteni életünket. Imádunk kirándulni, kimenni a minket körülvevő rengeteg tó egyikéhez fürödni – amiért sehol nem kell belépőjegyet fizetni – vagy nyáron grillezni a szabadban, ami nagy divat errefelé mostanában.
