Angela Merkel elfogadta Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki feltételeit, a magyar és a lengyel kormányfő pedig elengedte a vétót. Szerda délután fél ötkor ültek össze az EU-tagállamok nagykövetei Brüsszelben, hogy megismerjék, miben állapodott meg a német kormány a magyarral és a lengyellel, vagyis azt, hogy néz ki az egyezség, ami alapján Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki készek elállni a költségvetés megvétózásától. Mivel az országos sajtóban csakis kétféle, részre hajló értelmezés jelent meg, úgy döntöttünk, röviden összekapjuk Nektek a tárgyilagos lényeget.
Hogy mennyire nem sikerült részre hajlás nélkül beszámolni a fejleményekről, mi sem jelzi jobban, mint a két nagyágyú, az Index és az Origo két címe. Idézünk:
Index.hu: Magyarország végül feladja a vétót
Origo.hu: Orbán Viktor győzött
MTI: konkrétan semmi, leszámítva néhány politikus reakcióját.
Szóval, a kormánymédia diadalt ünnepel, az ellenzéki pedig próbálja visszakozásnak beállítani a mai nap fejleményeit (valahol vicces, hogy az ezerszer Fidesz-portálnak kikiáltott Index ezúttal is az ellenzék retorikáját közvetíti – akkor most, hogy is van ez?). A 444.hu meglepően tárgyilagosan azt írja, Magyarország és Lengyelország lényegében megkapta, amit akart. Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a “jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe.
A tisztán látás érdekében, íme, a megállapodás-tervezet tételei (via HVG, Origo, Index):
- Iránymutatást kell készíteni a rendelet alkalmazásának módszertanáról. Ezt az iránymutatást az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben kell hogy kidolgozza.
- Ezt az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon. Ameddig a bíróság nem dönt, addig a Bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat.
- A bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot a Bizottság, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások (például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás) nem tenné lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét
- Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között. Vagyis, nem elég a Bizottságnak azt mondania, hogy “a jogállamiság sérült”, bizonyítania is kell, hogy ennek negatív hatása van az Unió költségvetésére.
- Homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható. Vagyis az elfogadott lista nem bővthető, nem egészíthető ki. Ez a lista csak konkrétumokat tartalmazhat, általános hiányosságokra nem vonatkozhat.
- Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal alapos párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat.
- A Bizottság abszolút felelőssége, hogy megállapítsa, hogy valóban szükség van az intézkedésekre, és világossá kell tennie, hogy saját információk alapján hoz döntést, vagy harmadik féltől kapott információk alapján. Egyértelmű, hogy ez a pont a Soros-szervezetek befolyásának átláthatóvá tételéről szól, arról, hogy Soros és emberei ne tudjanak titokban lobbizni. Ezt erősíti az is, hogy a Bizottság teljes felelősséggel tartozik a megállapításai és az azokat megalapozó információk pontosságával és relevanciájával kapcsolatban.
- Az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a Bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, ezt meg kell indokolnia.
- Ha az érintett tagállam ezt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell venni, és konszenzusra kell törelednie.
- A rendelet szoros kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért 2021. január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak.
Az országos politikusok nyilatkozatai is hozzák a tőlük “elvártat.”
- Varga Judit arról beszélt, hogy Magyarország győzött, megéri kiállni a nemzeti érdekekért.
- Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője szerint az EU elengedte Magyarországot, hogy hosszú távon működőképesebbé váljon.
- A szegedi EP képviselő Újhelyi István szerint kapufát rúgott a miniszterelnök.
- Szíjjártó Péter szerint ma kiderült, hogy “mégsem lehet politikai vagy ideológiai feltételekhez kötni a Magyarországnak járó európai uniós források lehívását.”
- Hadházy Ákos egyenesen azt találta mondani, hogy “ha az EU elfogadja a most kiszivárgott egyezséget Orbánnal, az nem kompromisszum, hanem meghajlás, sőt lefekvés a magyar miniszterelnök előtt.”
Forrás: Origo, Index, HVG, MTI, 24.hu
