- Hirdetés -
- Hirdetés -
Szegedi Arcok

Szeged365 kisokos Dr. Letoha Tamással: mi a különbség a vakcinák között?

- Hirdetés -

Mióta december végén kezdetét vette a koronavírus elleni oltakozás Magyarországon, egyre több lehetséges vakcináról szólnak a híradások, melyek beadatásával védelmet élvezhetünk a SARS-CoV-2 koronavírussal szemben. Azonban az interneten keringő rengeteg információ között könnyű elveszni, ami bizonytalanságot ébreszt az emberben a vakcinákkal szemben. Hogyan működnek, mit csinálnak tulajdonképpen a szervezetben, az egyik ugyanolyan jó, mint a másik? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dr. Letoha Tamás, szegedi kutatóorvossal, aki segített nekünk eligazodni a különböző vakcinatípusok között.

Elmondta, hogy jelenleg publikusan három vakcinára vonatkozóan találhatóak meg teljes körűen a klinikai vizsgálatok eredményei, amelyek az interneten bárki számára hozzáférhetőek: ezek a Moderna, a Pfizer/BioNTech és a brit AstraZeneca oltóanyagai. Ezek a legmodernebb technológiával készült vakcinák, jelenleg ugye Magyarországon a Moderna és a Pfizer/BioNTech termékeivel zajlanak az oltások.

Pfizer/BioNTech és Moderna

A Pfizer/BioNTech és Moderna vakcinái hasonló elven működnek. Mindkettő a hírvivő RNS technológián alapul. Ennek a hírvivő vagy messenger RNS -nek (mRNS) a feladata az emberi szervezetben, hogy a géneket alkotó DNS-szakaszoktól elvigye az információt, milyen fehérjét kell készíteniük. Úgy működnek, hogy az oltóanyag egy zsírburokba csomagolva tartalmazza a koronavírus egyik fehérjéjének, az úgynevezett tüskefehérjének (ami a vírust az emberi sejtekhez köti) az előállításához szükséges genetikai információját, ami az emberi sejtekbe jutva elkezdi ezeket a tüskefehérjéket termeltetni.

Fotó: focusnewsroom.com

„Tehát a vakcinákkal vírus tüskefehérjéjének a genetikai kódját juttatják be a szervezetbe. A Pfizer és a Moderna mRNS alapú kódot visz be, és ez az mRNS kód gyakorlatilag közvetlenül fehérjévé íródik át, és az emberi szervezet sejtjei termelik meg a vírus tüskefehérjéjét, és ez így megtermelt tüskefehérje váltja ki azt az immunválaszt, ami véd a Covid-19 megbetegedés kialakulásától” – fogalmazott Dr. Letoha Tamás.

Fotó: 24.hu

AstraZeneca

Az AstraZeneca és az előbb említett két vakcinatípus mind arra épül, hogy az immunizálásért felelős tüskefehérje genetikai kódját juttatja be az emberi szervezetbe, és az emberi szervezet sejtjeivel gyártatja le a vírus tüskefehérjéjét, csak nem mindegy, hogy ez mRNS szinten történik, mint a Moderna és a Pfizer esetében, vagy pedig kettős szálú DNS formájában jut be a szervezetbe a tüskefehérje kódja, mint az AstraZenecánál. Az AstraZeneca oltásai csimpánzokban előforduló emberi megbetegedést nem okozó adenovírus alapuló vakcinák.

Fotó: azuzlet.hu

„Az emberi sejtekben ez a DNS alapú genetikai kód lefordítódik tüskefehérjévé, itt nem közvetlenül történik az átíródás, mint a Pfizer és Moderna esetében, hanem először RNS lesz belőle, majd azután íródik át fehérjévé. Az adenovírus alapú génbevitel nagyon hatékony módja a tüskefehérje kifejeztetésének az emberi szervezetben. Az így létrejött tüskefehérje váltja ki azt az immunválaszt, ami a Covid-19 betegség kialakulását mérsékli, illetve a kockázatát csökkenti. Az AstraZeneca az Egyesült Királyságban érhető el, mert ott a helyi gyógyszerügynökség jóváhagyta, ezek alapján valószínű, hogy hamarosan az Európai Unióban is forgalomba kerül.” – mondta el a kutatóorvos.

A nyugati vakcinákon kívül komoly kutatások folynak az Európai Unión kívül is. Itt meg kell említeni az orosz és a kínai vakcinákat. Bár eddig közzétett eredményeik kecsegtetőek, viszont nehezíti a teljes körű átlátást az, hogy míg a Moderna, Pfizer, és AstraZeneca eredményei mind publikusak és a szakirodalomban elérhetőek, addig még tudományos körökben sincs rálátás a kínai és orosz oltóanyag kapcsán a kiterjedt létszámú csoportokon végzett tesztek eredményeire, az úgynevezett fázis 3 klinikai vizsgálatok adataira. Dr. Letoha Tamás elmondta, a fázis 2-ig publikált eredmények viszont nagyon ígéretesek.

Szputnyik V

A Szputnyik V nagyon hasonlít az AstraZeneca fejlesztéséhez, azzal a különbséggel, hogy ott nem csimpánz adenovírusba, hanem egy humán adenovírusnak a legyengített változatába teszik bele a tüskefehérjéért felelős DNS szakaszt, és ezzel a humán adenovírus variánssal, ami közvetlenül nem okoz emberi megbetegedést, oltják be az embert.

„Van egy másik típusú orosz vakcina is, az EpiVacCorona elnevezésű második generációs vakcina, itt pedig közvetlenül a vírus fehérjéknek a darabkáit keverik össze immunerősítő anyagokkal, és azt adják be az embereknek. A humán vizsgálatok eredményeivel itt is adósak még az orosz kollégák.”

Fotó: azuzlet.hu

Sinopharm és Sinovac

Kínában is több fajta fejlesztés létezik, de ezekkel kapcsolatban is elég kevés információ került publikálásra. Hozzájuk tartozik a Sinopharm és a Sinovac vakcinái. A kínai az egy sokkal egyszerűbb, sokkal régebbi, és hagyományosabb technológia. Ez azokhoz a kötelező védőoltásokhoz hasonló, amelyekre gyakorlatilag az egész járványügy épül.

Fotó: dw.com

„Ez azt jelenti, hogy az inaktivált vírussal történik az immunizáció. Tehát ahelyett, hogy kiragadnának egy-két koronavírusból izolált fehérjét, vagy a koronavírus egyes fehérjéit kódoló RNS szakaszokat csempésznének be az emberi szervezetbe, itt igazából a fertőzésre képtelenné teszik a koronavírust, majd a teljesen intakt burokfehérjével ellátott, de fertőzésre képtelen koronavírust injektálják az emberi szervezetbe. Ott gyakorlatilag nem történik más, mint az, hogy az immunsejtek szó szerint felzabálják a fertőzésre képtelen koronavírust, megemésztik, prezentálják a különböző szakaszaikat gyakorlatilag más immunsejteknek, és ez alapján az immunrendszer elraktározza ezt az információt, hogyha újból találkozik az élő virulens koronavírussal a szervezet, akkor hatékonyan tudjon ellene védekezni” – tudtuk meg Letoha Tamástól, aki azt is elárulta, hogy a Sinopharm vakcinával kapcsolatban volt tavaly év végén egy bejelentés, miszerint a vakcina az oltott emberek 99, 52 % -ban tudott koronavírus specifikus antitesteket termelni, és ennek a hatékonysága 79,52%-os volt.

Fotó: africanews.com

Letoha doktor azt is elmondta, a megfelelő információk nélkül nem lehet összehasonlítani a különböző vakcinákat. „Akkor lehet a vakcinák között objektív módon különbséget tenni hatékonyságban és biztonságosságban, ha a vizsgálati eredmények mellett mindazon klinikai protokoll rendelkezésre áll, amivel a különböző vakcinákat vizsgálták. Ez jelenleg csak a Moderna, a Pfizer/BioNTech és a brit AstraZeneca oltóanyagai esetében teljesül.

A teljes interjút Dr. Letoha Tamással itt tudod meghallgatni:

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb