Elhunyt Csatári József, olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó
Hosszú betegség után életének 78. évében péntekről szombatra virradó éjszaka elhunyt Csatári József, olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó. A gyászhírről a Magyar Birkózó Szövetség közösségi oldala számolt be.
A jellegzetes rekedt hangja miatt Susogó becenéven szerették és tisztelték a szőnyeg környékén. 1943. december 17-én született Budapesten, először, mint a legtöbb gyerek, focizni kezdett, hamar megnőve atletizált, súlylökéssel próbálkozott, majd kézilabdázott. 1959-ben találta meg szeretett sportágát, a birkózást, amit a Kinizsi Húsosban kezdett űzni, emellett hentes- és mészárosként dolgozott a Vágóhídon. 1963-ban került be a válogatottba, 1965-ben igazolt az akkori csúcsklubba, a Budapesti Honvédba. Az eredmények is jöttek, hiszen összesen hat világversenyes érmet szerzett, az elsőt, egy Eb-bronzot 1966-ban, az utolsókat, egy-egy Eb- és vb-ezüstöt 1973-ban. Mindkét fogásnemben klasszis teljesítményre volt képes, legtöbb sikerét szabadfogásban érte el, de 1970-ből van kötöttfogású vb-ezüstje is. Utóbbit a legnehezebbek között érte el, barátját és edzőpartnerét, a tragikusan fiatalon elhunyt, kétszeres olimpiai bajnok Kozma Istvánt pótolva.
OLIMPIAI BRONZÉRMES BAJNOK VOLT CSATÁRI JÓZSEF
Pályafutása csúcspontjainak az ötkarikás bronzérmeit tekintette, 1968-ban, Mexikóvárosban a félnehézsúlyúak, 1972-ben Münchenben a 100 kilósok között állhatott a dobogóra. 1975-ben vonult vissza, a rendszerváltozás után a politikába is belekóstolt, 1998 és 2002 között a kisgazdapárt színeiben országgyűlési képviselő volt. Az utóbbi években súlyos betegséggel küzdött, tavaly az egyik lábát is amputálni kellett, de pozitív, életigenlő hozzáállása, no meg a régi barátok, sporttársak látogatása, törődése segítette őt a felépülésben. 2016-ban megkapta a Magyar Birkózószövetség (MBSZ) Életműdíját, ekkor egy interjúban így fogalmazott: „A sportág erőt adott, emberré formált és megadta a tartást az élethez.”
Forrás: birkozoszov.hu
