Az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika kutatócsoportja online kérdőív formájában méri fel, hogy iskoláskorúak pusztán intuíciójukra támaszkodva képesek-e eldönteni egy fotón látott bőrelváltozásról, hogy jó- vagy rosszindulatú-e. A vizsgálatban arra is választ keresnek, hogy milyen módszerrel lehet leghatékonyabban megtanítani a fiatalokat a bőrrák felismerésére.
A JÓ VAGY ROSSZINDULATÚ DAGANAT FELISMERÉSÉHEZ NEM FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES ORVOSI ISMERET
A bőrdaganatok felismerésében segít az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika által elindított online játékos kérdőív. Kezdetben elsősorban szegedi, majd később több országos iskola diákjait kérték meg arra, hogy vegyenek részt az egészségnevelést is célul kitűző kutatásban. Prof. Dr. Kemény Lajos, a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a kutatócsoport egyik tagja úgy fogalmazott: a hipotézisük szerint a jó vagy rosszindulatú daganat felismeréséhez nem feltétlenül szükséges orvosi ismeret.
A KUTATÁS ELŐZETES ISMERET NÉLKÜL ÉPÍT AZ INTUÍCIÓ ALAPJÁN MEGHOZOTT DÖNTÉSRE
A klinika kutatócsoportja 2×15 fotóból álló, anyajegyekről és bőrrákokról készült képsorozatot állított össze. A vizsgálat első részében a kérdőív kitöltőinek megérzésük alapján kellett „jó” vagy „rossz” csoportba osztályozni a fotón látható bőrelváltozásokat. A „rossz” csoportba sorolt elváltozással sürgősen orvoshoz kell fordulni. A kutatás egyik újdonsága, hogy előzetes ismeret nélkül épít az intuíció alapján meghozott döntésre. Ez az elv a diákok körében működött, nagyon sokan helyesen válaszoltak. Meglepő módon a 8 éves korosztály tagjai közül nagyon sokan, közel 80-90 százalékos arányban válaszoltak helyesen. A még most is folyó felmérés során eddig több mint ezren töltötték ki a kérdéssort.
A KUTATÁS MÁSODIK RÉSZE A TANULÁSI FOLYAMATRA HELYEZI A HANGSÚLYT
A kutatás második része a tanulási folyamatot vizsgálja. Prof. Kemény Lajos szerint lényeges, hogy anélkül, hogy külön kitérnénk az anyajegyek színére, a szimmetriai jellemzőire vagy az úgynevezett csipkés szélekre, elég, ha sokszor látjuk az elváltozást, és így egy idő után felismerjük azt. Az intuíció alapján történő felismerési mechanizmussal működik a Mesterséges Intelligencia is, a nagy számban ismétlődő esetek után a rendszer „megtanulja” a szükséges ismeretet – hangsúlyozta a professzor. A kisgyerekek sokkal jobban és gyorsabban tanulnak a felnőttekhez képest, és reményeik szerint ezt a „tudást” otthon át is adják a szüleiknek. Ez azért is fontos, mert a különböző bőrdaganatok száma világszerte egyre növekszik. Csongrád-Csanád megyében évente közel 400 új melanomás esetet diagnosztizálnak.
A KORAI STÁDIUMBAN FELISMERT MELANOMÁS BETEGNEK KÖZEL 100%-OS A GYÓGYULÁSI ESÉLYE
Dr. Baltás Eszter, a kutatás szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy a korai stádiumban felismert melanomás betegnek közel 100 százalékos a gyógyulási esélye, míg késői felismerés esetében a túlélési esélyek drámaian csökkennek. A klinikán jelentkező bőrdaganatos betegek egy része igen előrehaladott állapotú. A kutatócsoport tovább folytatja az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában megkezdett, és azóta több szegedi és országos iskolára kiterjesztett felmérést, és továbbra is várják az egészségtudatos nevelés iránt elkötelezett iskolák jelentkezését a programba. A kérdőív ide kattintva elérhető.
Forrás: SZTE Sajtó
