Egy négy lapból álló notesztöredéken bukkant fel egy eddig nem ismert, a költő kézírásával írt József Attila vers – írtuk meg pár napja. A kézirat az Antikvárium.hu árverésére került, és megosztotta az irodalomtörténészeket, hiszen többen megkérdőjelezték, versnek nevezhető-e a szöveg, viszont a kézirat hitelességét illetően nem voltak kétségeik. Sárközi Éva József Attila kutató azonban másképp látja, szerinte a kézirat nem a költőé.
Sárközi Éva József Attila-kutató, filológus, a József Attila Társaság elnökségi tagja. a prae.hu nevű művészeti portálon megjelent írásában nemcsak azt kérdőjelezi meg, hogy verssel állnánk szemben, de azt is írja, hogy „a kézirat nem József Attila autográfja”, azaz „a rajta lévő írás – tartalmi és formai kizáró okok miatt – biztosan nem a költőé”. A szakértő szerint ennek az lehet az oka, hogy aki a kéziratot készítette, „tanulmányozta József Attila írását és jó kézügyességgel rendelkezik”.
Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész erre a Telex.hu – nak azt nyilatkozta, mélységesen megdöbbentik Sárközi Éva sorai: “Sajnálom a kialakult helyzetet, ugyanakkor mélységesen megdöbbent az a szakmai hozzáállás, amivel egyesek a kézirat eredetiségét cáfolni igyekeznek, anélkül, hogy az eredeti dokumentum akárcsak egy percre is a kezükben lett volna. Hasonló helyzetekben ez a kutatói minimum – ahogy Tverdota György is írja –, enélkül cáfolni valamit a legteljesebb szakmaiatlanság. Az erre az alapvető szakmai hibára épülő vélekedést közzétenni pedig a közvélemény tudatos félrevezetése.”
