Közélet

Duda Ernő: sokáig nem fog már mutálódni a vírus

Sokáig nem fog már mutálódni a vírus, mondta el az Indexnek adott interjújában Duda Ernő, a szegedi egyetem immunológus-, genetikusprofesszora. Elmondta, mutációk a jövőben is kialakulhatnak, de ez nem egy korlátlan, végtelen dolog. A professzor az interjú során a különböző vakcinák keveréséről is szólt, a fenntartásairól a kínai Sinopharm vakcinával kapcsolatosan és szót ejtett az újabb oltóanyagokról is.

A HOSSZÚ COVID – TÜNETEK KIALAKULÁSÁNAK VESZÉLYE MIATT KRITIZÁLTA A PROFESSZOR A KÍNAI SINOPHARM VAKCINÁT

Az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy a kórokozóból minél kevesebbet juttassunk a szervezetbe. Csak azt a pici részét, ami ellen a kialakuló immunválasz megvéd majd a betegséggel szemben. A SARS-CoV-2 képes hosszú távon a központi idegrendszer, a szív, a vese, az erek ellen káros hatást kifejteni. A „hosszú Covid”-tünetek egy részét azok az ellenanyagok okozzák, amiket a szervezetünk megtermel a vírus bizonyos alkatrészeivel szemben. Ha ezeket az alkatrészeket bevisszük, s az immunválaszt felerősítő adjuvánst (hatásnövelő alkotóelemet) teszünk melléjük, akkor az immunrendszer minden vírusdarabka ellen termel antitestet. Azok ellen is, melyek ezt a hosszú Covid-szindrómát okozzák. Nem állítom, hogy ez a típusú immunválasz hosszú Covidot okoz, csak azt, hogy ez egy potenciális veszély, s ezért nem értek egyet a teljes, elölt vírust tartalmazó vakcina használatával. Évek múlva fog kiderülni, hogy reális volt-e ez a veszély, vagy sem.

A JOHNSON&JOHNSON VAKCINÁJA UGYANAZON A TECHNOLÓGIÁN ALAPUL, MINT AZ OROSZ SZPUTNYIK VAGY AZ ASTRAZENECA

A Johnson & Johnson európai leányvállalata a Janssen, az ő vakcinájuk ugyanazon a technológián alapul, mint az orosz Szputnyik vagy az AstraZeneca oltóanyaga. Megegyezik a Szputnyik első oltásával, csak a Janssen vakcinája egyadagos. Az AstraZenecáéból meg a Szputnyikból is lehet, hogy elég lenne egy adag, hisz az első oltás a koronavírus és a vektorvírus ellen is elkezd immunizálni, így a második (azonos vektor) már nem tud olyan nagy pluszhatást kifejteni. Kellenének a kísérletek, amelyek bizonyíthatnák, hogy a Janssenből a második oltás tovább fokozza a védettséget.

DUDA ERNŐ SZERINT LEHETNE KEVERNI AZ ASTRAZENECA ÉS A SZPUTNYIK VAKCINÁIT

A legideálisabb megoldás az lenne, ha az Astra első oltását kombinálnák a Szputnyik elsőjével vagy a Janssen vakcinájával. A Pfizer és a Moderna vakcinák esetében is igaz, hogy az első oltás olyan mértékű védettséget ad, hogy az emlékeztető oltást akár el is lehetne hagyni. “Mindig is azt mondtam, hogy a keresztoltás ideálisabb, mint ha ugyanabból a típusból adnak be egy második adagot. A két ugyanolyan típusú oltásban az antigén, vagyis a vírus S-fehérjéje az azonos, a többi melléktermék, azok ellen viszont nem jó, ha immunizálva vagyunk. Szóval nem látok abban veszélyt, ha egy vektrovakcina után második oltásként egy alegység-, vagy RNS-alapú oltóanyagot kapnánk” – mondta el az Index kérdésére Duda Ernő.

JÖN A NÉMET CUREVAC VAKCINA

Jön a német CureVac vakcina is, a klinikai 3-as fázisban van. Ez is m-RNS-alapú, mint a Pfizeré vagy a Modernáé.

SOKÁIG NEM FOG MÁR MUTÁLÓDNI A VÍRUS

Nagyon sokáig nem fog már mutálódni a vírus, véli a professzor, ez a koronavírus a denevérhez adaptálódott tökéletesen, de átkerült az emberre. Ám a vírus S-fehérjéje és a mi ACE-2-es fehérjénk már közel sem kapcsolódik olyan jól, mert a miénk nem olyan, mint a denevéré. Ha egy mutáció során erősebb kötődés alakul ki, akkor ragályosabb lesz a vírus, nő a reprodukciós rátája, ezt látjuk most az angol variánsnál. A közeljövőben is lesz még ilyen példa, de ez nem egy korlátlan, végtelen dolog, mert a vírus fertőzési folyamata rettentő bonyolult. Próbálhat egyre erősebben kötődni az ACE-2-es fehérjénkhez, de nagyon nem tud megváltozni, mert a szerkezetének más folyamatokhoz, például a sejtbe jutáshoz is alkalmazkodnia kell. Kialakulhatnak tehát a mostaninál is ragályosabb mutációk, de a betegség jellegét ez nem változtatja meg, „csak” a fertőzőképességét – magyarázta Duda Ernő.

DUDA ERNŐ: ALÁBECSÜLTEM AZ EMBERI BUTASÁGOT

“Annak idején tettem egy olyan kijelentést, hogy civilizált országban ez a vírus nem okozhat komoly járványt. Alábecsültem az emberi butaságot” – nyilatkozta az Indexnek a professzor, úgy véli óriási szerencsénk volt, hogy az eredeti koronavírus majdnem egy éven át megőrizte a 2-3-as reprodukciós számát, s csak az angol mutáns lett sokkal ragályosabb. Az is mázli, hogy a vírus halálozási mutatója nem lett magasabb az eddiginél. A tudós reményeit fejezte ki, hogy tanultunk az eltelt közel egy évből és ha jön egy ennél is veszélyesebb vírus, akkor okosabban fogunk védekezni.

DUDA ERNŐ A PFIZER VAKCINÁT VÁLASZTANÁ

Az immunológus professzor elárulta, már majdnem 80 éves, ezért a korából kifolyólag is a Pfizer vakcinát adatná be magának. Ennek oka, ahogy elmondta az INdexnek adott interjújában, hogy az mRNS-vakcinákba a vírusból csak a tüskefehérje genetikai kódja kerül be, s ez vált ki immunválaszt. A másik ok, hogy eredetileg az RNS-alapú oltóanyagot arra fejlesztették ki, hogy daganatos betegek kezelésekor immunválaszt váltsanak ki, vagyis olyanok számára készült, akiknek az immunrendszere nem biztos, hogy tökéletesen működik. Ez az idős emberekre, így rá is igaz, az RNS nálunk is hatásos immunválaszt képes kiváltani.

Forrás: index.hu

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb