Most vasárnap ismét óraátállításra kerül sor Magyarországon, tehát Szegeden is egy órával kurtább lesz az éjszaka. A nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban tehát azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előrefelé tekerjük az órát.
Viszont, ha hihetünk a híreknek, akkor várhatóan nem sokáig lesz ez így, hiszen az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont a koronavírus-járvány miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, az uniós tagállamok nagyobb táborhoz fog csatlakozni a kérdésben, vagyis nem támaszt majd ellenvetést egyik, vagy másik időszámítás bevezetésével szemben sem.
PONTOSAN MIKOR VAN AZ ÁTÁLLÁS?
Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdetet október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. Idén ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy:
- A nyári időszámítás kezdete 2021. március 28-ra esik, ezen a vasárnapon kell hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előre állítani az órákat.
- A téli időszámítás kezdete pedig 2021. október 31-re esik, vagyis ezen a vasárnapon kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.
EGY KIS TÖRTÉNELEM CSEMEGÉNEK
Az egész történet a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, a pro érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több kontra érv került.
AZ ÁTÁLLÁS ELŐNYEI
A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár. A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.
Forrás: portfolio.hu
