Egyre többször hallani azt az érvelést, miszerint a lezárások nem segítenek a koronavírus-járvány visszaszorításában, és ezt arra alapozzák, hogy míg nagyon hasonló lezárások vannak életben, mint tavaly ilyenkor – nem csak Magyarországon, egész Európában –, sokkal több ember kapta el a vírust. Sok egyéb tényező mellett ez részben annak is a következménye hogy a szigorításokra nem is úgy reagálunk, mint 2020 tavaszán.
A Google az összefoglalt mobiladatok alapján közzétette, mennyit változott a korlátozások hatására az emberek mehetnékje, másképpen megfogalmazva: mennyire esett vissza
- a tömegközlekedés kihasználtsága, pontosabban az állomásokon való tartózkodás,
- a parkok, strandok, éttermek, mozik, plázák, könyvtárak, kávézók, piacok, élelmiszerboltok, gyógyszertárak látogatottsága,
- illetve, hogy mennyivel kevesebben járnak be az emberek a munkába, mennyivel többen tartózkodnak otthon.
A felmérésnek persze vannak korlátai, nem tehető egyenlőségjel a Google eredményei és a valós változások közé. Több okból sem. Egyebek mellett, mert nem mindenki használ valamiféle Google-készüléket (mármint valamelyik szoftverét, például az Androidot vagy a Google Mapst), azok közül sem mindenki engedélyezi a helymeghatározás felhasználását, és olyanok is akadnak, akik nem használják elég aktívan a készüléküket. Összességében mégis elég plasztikusan mutatja a viselkedés és a hozzáállás megváltozását.
TÖBB MINT 200 ORSZÁG ADAIT GYŰJTÖTTÉK ÖSSZE
A Google több mint 200 ország adatait gyűjtötte, gyűjti még mindig össze, és ezt a fenti kategóriák szerint összehasonlította a 2020. január 3. és február 6. közötti időszakkal. Azért ezzel, mert ilyenkor nincs semmi különösebb ünnep vagy rendezvény. Ezzel szemben a későbbi adatokra hatással vannak az ilyenek: vagyis a karácsonyi vásárlás, a jó idővel pedig megjön a kedv a kiránduláshoz, strandoláshoz. Azért is ugrik meg nyáron – ahogy azt majd alább is látni fogjuk – olyan óriási mértékben a parkok, strandok, kirándulóhelyek aránya.
KEVESEBBEN MARADTAK OTTHON A MÁSODIK HULLÁMBAN
Ahogy Magyarországon, úgy Európa más részein sem tartották be az emberek olyan szigorúan a szabályokat a második hullámtól kezdve. A Conversationön megjelent írásában a City, University of London viselkedési közgazdaságtani docense, Sotiris Georganas arra jutott, hogy a második hullámban, vagyis 2020 végétől az általa kiválasztott európai országokban kevesebben maradtak otthon, mint az első hullámban, 2020 tavaszán. Ahogy Európa más országaiban, úgy hiába volt Magyarországon is egyre szigorúbb a szabályozás, az emberek viselkedése nem haladt együtt ezzel olyan mértékben, mint tavaly tavasszal.
NINCS SZÁMOTTEVŐ VÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON A HIVATALOS HAZAI ADATOKBAN
A hivatalosan fellelhető magyarországi adatokra kevéssé lehet támaszkodni – ha egyáltalán –, amennyiben a szabályok be (nem) tartásáról akarnánk tájékozódni. A hivatalos koronavírus.gov.hu-n a korlátozások novemberi körének bejelentése óta tüntetik fel a rendőrség adatait az intézkedésekről. Ezeket megvizsgálva összességében nem tűnik úgy, hogy bármilyen változás történt voltan a szabályok elfogadásában, inkább csak annyi, hogy szigorúbbak a maszkviselés betartatásában.
A GOOGLE ADATAI SZERINT VISZONT VAN
A Google illetve a Facebook adatait megvizsgálva már inkább látszódnak a különbségek, ugyanis utóbbi is közöl a nagy vetélytársához hasonlóan adatokat, annyi különbséggel, hogy a közösségi oldal adatai azt mutatják, tavaly februárhoz képest mennyivel mozogtak többet vagy kevesebbet a felhasználóik, illetve, hogy a felhasználók milyen arányban nem mozdultak ki a helyzetükből (egy nagyjából 600×600 méteres körzetnél kijjebb) az adott napon.
EZ A HARMADIK HULLÁMBAN SEM VÁLTOZOTT
A tendencia a harmadik hullámban sem változott, azaz a március elején hozott további korlátozásoknak láthatóan van hatása, de akkora visszatartó ereje már nincs ezen adatok szerint, hiába szigorúbb is, mint az első hullám intézkedései. E mögött könnyen lehet az alkalmazkodás a koronavírus okozta helyzethez, vagy a belefáradás a szabályokba, illetve a rossz hírekbe – ám ezt ezek az adatok nem tudják megmutatni. Viszont, a kikapcsolódást biztosító helyek (éttermek, mozik, plázák, könyvtárak, kávézók, múzeumok), valamint a tömegközlekedés használata jóval inkább visszaesett, és állandóbb szintre, mint akár a munkahelyek látogatottsága vagy még inkább a boltoké. Pedig, ahogy látni, ha nincsnek komolyabb korlátozások, akkor a bázisidőszakhoz képest nagyából együtt mozog az élelmiszer-vásárlás és a kikapcsolódás, nyáron nagyjából ugyanúgy tértek vissza a januári öthetes időszak mediánjával megegyező mértékhez.
Bár a mobiladatok nem jelentenek kizárólagos és egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az emberek a második hullám óta kevésbé szigorúan tartják be a szigorításokat, ám az adatokból levonható következtetések mégis erre utalnak.
Forrás: 24.hu
Egy hozzászólás