Megvédte bajnoki címét a Ferencváros a labdarúgó NB I-ben, miután a 30. fordulóban három nullára legyőzte a derbin ősi riválisát, az Újpestet. A zöld-fehérek sorozatban harmadszor végeztek az élen!
A Nemzeti Sport tudósítása a bajnokiról:
Ferencváros–Újpest – de már az új idők jegyében: a húsz mezőnyjátékosból ketten (Lovrencsics Gergő és Sigér Dávid), és a két kapus (Bogdán Ádám és Banai Dávid) voltak magyarok. Igaz, ez azt is jelentette, hogy a lila-fehérek szombaton sérülés miatt lecserélt kapusa vállalta a játékot, és vissza is került a gólvonal elé, míg a hazai oldalon a bajnokságban mindvégig stabil kezdő, sérülés miatt kimaradó Dibusz Dénest ezúttal is az Angliából hazatért cseréje helyettesítette.
Az Újpest a Mezőkövesd elleni 3–0 alkalmával alkalmazott szisztémával kezdett kedd este is: a két csatár mögött négy középpályás kapott szerepet, közülük a bal oldalra rendelt Johan Croizet sokszor befelé húzott, így a vonal melletti területet a balhátvéd Nemanja Antonovak kellett bejátszania. A túloldalon Branko Pauljevics próbált veszélyt teremteni, de látszott, az FTC vezetőedzője, Szerhij Rebrov felkészült erre – mi több, a Ferencváros éppen az oldalvonalak mellett tudta megbontani az ellenfél védelmét.
Olyannyira, hogy Banai Dávidnak két bravúrt kellett bemutatnia az első tíz percben, és még negyedóra sem telt el a rangadóból, amikor már ő sem segíthetett: a bal oldalon vezetett akció végén pontos beadást követően Myrto Uzuni szép mozdulattal helyezte a labdát a jobb alsó sarokba. A vezető gól érezhetően megnyugtatta a ferencvárosiakat. Az elmúlt meccseken érezni lehetett a frusztrációt a zöld-fehérek labdarúgóin, hiszen szerették volna minél hamarabb bebiztosítani a bajnoki címet (hiszen senki sem kételkedett abban már az ősz folyamán sem, hogy az aranyérem a kilencedik kerületbe kerül), és a labdát a földön tartva percenként indultak rohamra.
Fél óra telt el a mérkőzésből, amikor Tokmac Nguen előtt maradt a labda némileg szerencsés módon, és a csatár nem is hibázott. Kétgólos vezetésnél máskor felrobbant volna a Groupama Aréna ferencvárosi szurkolókkal zsúfolt része – ám most zárt kapuk mögött zajlott a derbi, mondhatni, csendben játszottak az ősi riválisok.
A második félidőben speciális verseny vette kezdetét. A két csapat tagjai nem abban rivalizáltak, hogy ki cselez többet, melyik oldalon futnak szebb támadások, ki próbálkozik meg látványos háromszögeléssel – félpercenként velőtrázó sikoly kíséretében földre zuhant valaki, s amint útjára indult a játék, akkor a másik oldalon kiáltott valaki iszonyatos hangerővel. Meglehet, ez minden meccsen így van, csak az üres arénában ezt a nézőtéren is lehet hallani, de talán mégsem csak erről volt szó. Nagy volt a küzdelem, és bizony becsúszott egy-egy szabálytalanság, de az éktelen üvöltözés, ami idegesítően sokáig tartott, biztosan nem volt indokolt.
A korábban öt mérkőzésre eltiltott Junior Tallo Eldar Civiccsel keveredett konfliktusba, s talán ennek is volt következménye, hogy lecserélték – a támadó a kispadon sem nyugodott meg, mert Michael Oenninget vonta kérdőre, mégis miért hozta le a pályáról. A vita odáig fajult, hogy Rebrov és Oenning szóváltásba keveredett – de aztán szép lassan megnyugodtak a kedélyek, és megpróbáltak futballozni a pályán lévők.
Inkább az Újpest kísérletezett, a Fradi megtehette, hogy kivárt, és gyors játékosai révén a kontratámadásokra épített. A vendégek nem tudtak veszélyes helyzetet kialakítani Bogdán Ádám kapuja előtt, így az FTC a félidő közepén nemcsak a labdát, hanem az eredményt is tartotta. Az utolsó húsz percben úgy tűnt, a zöld-fehérek számolják a perceket, hogy véget érjen a mérkőzés, Myrto Uzuni pedig a higgadtan elvégzett tizenegyessel végképp pontot tett a történet végére, az ezt követő perceket már csak a szabályok miatt játszották le a felek, de ettől az időszaktól már, talán mondhatjuk ezt, mind a kettő eltekintett volna. 3–0
Az első félidőben jól futballozó FTC megérdemelten győzte le az Újpestet, és amit mindenki régóta tudott, biztossá vált: a Ferencváros megszerezte harminckettedik bajnoki címét!
Egy hozzászólás