Szegedi Arcok

A regény elgondolkodtatja az olvasót, milyen terheket cipelünk magunkkal életünk során – interjú a szegedi születésű Pap Évával legújabb könyvéről

Csupán egy év telt el azóta, hogy a nagyérdemű közönség a kezében tarthatta a szegedi írónő, Pap Éva első kötetét, az És újra felkel a nap című történelmi eseményeken alapuló családregényt, és máris itt van a szerző második könyve, a Mielőtt lemegy a nap című lírai mű, mely azonnal belopta magát a könyvszerető közönség szívébe. Arról, hogyan született meg a második történet, milyen kutatómunka előzte meg a létrejöttét, és kiket érinthet meg, Pap Évával beszélgettünk.

Fotó: Pap Éva szerzői oldala Facebook

A TÖRTÉNET AZ 50 -ES ÉVEK TITÓI JUGOSZLÁVIÁJÁBA REPÍTI AZ OLVASÓT

A történet az ötvenes évek titói Jugoszláviájában játszódik, pontosan ott veszi kezdetét, ahol az első könyv véget ért, de a történelmi háttéren kívül nincs más közös a két könyvben, itt teljesen új szereplők sorsával ismerkedhet meg az olvasó. A könyv hangulata a régi jugoszláv filmek keserédes, fanyar világát idézi fel, amelyben a szereplők minden nehézség ellenére képesek nevetni saját keserűségükön. A könyv lapjain megelevenedik a korabeli Szarajevó és Szabadka képe, de érintőlegesen Szeged városa is feltűnik a műben. Az írónő arra törekedett, minél realisztikusabban adja vissza ennek a korszaknak minden szépségét, báját és nehézségét egyaránt.

Fotó: Pap Éva szerzői oldala Facebook

A FŐHŐS FIA A DÉLSZLÁV HÁBORÚ ELŐL MENEKÜL MAGYARORSZÁGRA ÉS EZEN A PONTON KAPCSOLÓDIK BE A TÖRTÉNETBE SZEGED

„Az alaptörténet szerint egy idős férfi emlékszik vissza a fiatalkorára, innen indul a cselekmény és bonyolódik a történet, és tulajdonképpen nem titok, hogy egészen az ő haláláig jutunk el. Ennek a férfinak a fia az, aki a 90 – es években a délszláv háború elől jött át Magyarországra, neki szántam egy kisebb mellékszerepet ebben a történetben, amely ezen a ponton kapcsolódik Szegedhez” – árulta el az írónő, ahogy azt is, rengeteg kutatómunkát folytatott ahhoz, hogy a történet minél hitelesebben elevenítse fel az 1950-es évekbeli életet.

Fotó: Pap Éva szerzői oldala Facebook

AZ ÍRÓNŐ ALAPOS KUTATÁST VÉGZETT A KOR TÖRTÉNELMÉRŐL, HOGY MINÉL HITELESEBBEN VISSZAADHASSA AZ 50 -ES ÉVEK EMBEREINEK MINDENNAPJAIT

„Nagyon fontos volt, hogy történelmileg is hiteles legyen a mű, ebben azok a családi levelezések voltak a segítségemre, amelyekből már az első könyv megírásakor is nagyon sok apró részletet merítettem. Arról például, hogyan éltek abban a korban az emberek, hogy amikor a fiatalok elutaztak egy másik nagyvárosba egyetemre, akkor, hogy tartották a kapcsolatot a szüleikkel, hogyan tudtak csomagokat küldeni és fogadni, vagy éppen miket küldött az anyuka a távollévő gyerekeinek. Nagyon fontos ebben az időszakban a történelmi hűség, mert ugye a II. világháború után járunk a kommunista titói érában és ennek megvoltak a maga jellegzetességei, és a könyvben rengeteg olyan utalás, történés, információ van, amit nem tudtam volna a történelemkönyvekből kiolvasni, vagy az internetről összeszedegetni, ezért is volt olyan segítőm, aki abban az időben élt” – árulta el az írónő, majd azt is elmesélte, a regény írása közben folyamatosan levelezett segítőjével, aki a rendelkezésére állt, ha bármilyen kérdés felmerült a korabeli szokásokkal kapcsolatosan.

Fotó: Pap Éva szerzői oldala Facebook

Így jutott a szerző olyan információkhoz mint az, hogy hova mentek a fiatalok szórakozni, mit jelentett, ha valaki párttag, vagy éppen nem az, illetve a párttagok milyen előnyökhöz jutottak. Pap Éva felkutatta a korabeli vallásos életmód hagyományait, azt, hogyan élték meg az emberek a vallási különbségeket, tiltásokat, és úgy egyáltalán az egész titói politikai rendszer megelevenedik a regény lapjain.

Fotó: Pap Éva szerzői oldala Facebook

A REGÉNY A VISSZAJELZÉSEK ALAPJÁN NAGYON MEG TUDJA ÉRINTENI AZOKAT A FÉRFI OLVASÓKAT, AKIK ÉLETÜK KÖZÉPVONALÁN SZÁMOT VETNEK ADDIGI ÉLETÜKKEL

„Nagyon sok érdekes vetülete van ennek a kornak, ami előjön a könyvben. Korábban én is úgy gondoltam, hogy az ötvenes évek milyen unalmas időszak, és közben, ahogy így beleástam magam, ahogy körvonalazódott bennem az akkori emberek mindennapos élete, hogyan szórakoztak, vagy alkalmazkodtak a rendszerhez, rájöttem, milyen rendkívül izgalmas és színes világ tárult fel számomra a regényírás közben” – árulta el az írónő, aki abba is beavatott, a mű a visszajelzések alapján nagy sikert arat a negyvenes korosztály körében, de nemcsak a női olvasókat ejti rabul a történet, hanem a férfiakat is képes megérinteni, akik már elérkeztek az életük középvonaláig, akik már bizonyos fokon számot vetnek magukban eddigi életük tapasztalatai és cselekedetei alapján, és ennek tudatában szemlélik jövőképüket.

Fotó: Pap Éva szerzői oldala Facebook

A KÖNYV ELGONDOLKODTAT AZON, MILYEN TERHEKET CIPELÜNK MAGUNKKAL ÉLETÜNK SORÁN ÉS VAJON EZEKTŐL A TERHEKTŐL KÉPESEK LESZÜNK – E MEGSZABADULNI

„A regény elgondolkodtatja az olvasót azon, hogy milyen terheket cipelünk magunkkal életünk során, amelyeket le tudnánk tenni, ha akarnánk, de sokszor csak cipeljük tovább magunkkal életünk végéig, és még akkor is felmerül a kérdés, hogy életünk derekán meg tudunk e tőlük szabadulni, vagy örökre bennünk ragadnak. És ezt a kérdést veti fel a regény, szerintem egy nagyon szép lírai formában megírva, egy szép szerelmi szálra felfűzve, amely az olvasót is arra ösztönzi, hogy szembenézzen önmagával” – tudhattuk meg Pap Évától, aki abba is beavatott bennünket, hogy a könyvnek készül a folytatása is, melyben a mostani főhős fia szembesül majd egy hasonló élethelyzettel, ami kihívások elé állítja, és komoly etikai kérdéseket vet fel.

Fotók: Pap Éva szerzői oldala Facebook


- Hirdetés -

- Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb