Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a szegedi rendszer egyedülálló az országban és átfogó lefedettséget biztosít területileg. A közterületi szelektív kukáknak már lejárt az ideje, helyette egy jobb megoldást találtak.
A hulladékgyűjtő sziget és hulladékgyűjtő udvar hálózaton túl 2020-ban bevezetésre került a házhoz menő sárga edényes csomagolási hulladék gyűjtése, amely az egyszer használatos sárga zsákos rendszert váltotta le. Az edényeket, amelyek a Dél-alföldi Térségi Társulás KEHOP pályázatának keretein belül kerültek beszerzésre, már kiosztották. A teljes közszolgáltatási területre közel 51 000 db 120 literes, 1544 db 240 literes és 1324 db 1100 literes edény került kihelyezésre a lakosságnak.
MIÉRT SZŰNTEK MEG A SZELEKTÍV KUKÁK?
Makrai László ezt is közérthetően megválaszolta. A cég szerint a házhoz menő csomagolási hulladékgyűjtés teljes körű bevezetésével a papír, műanyag és fém hulladékok közterületeken elhelyezett gyűjtőszigeteken történő begyűjtése értelmét vesztette.
„A gyűjtőszigetek sok esetben az illegális hulladéklerakásnak adnak helyet rombolva ezzel a városképet. Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására költséges, heti rendszerességű takarító, gyűjtő járatot kellett beállítani” – magyarázta döntésük okát Makrai László.
Szegeden az elmúlt év első félévéig 42 db hulladékgyűjtő szigetet működtettek, javarészt lakótelepeken, amelyek ütemezett felszámolását Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve megkezdtek.
FELSZÁMOLJÁK AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁST
Tavaly, illetve idén 13 db gyűjtősziget szűnt, vagy szűnik meg. Az illegális hulladékok elhelyezése az elbontott és eredeti állapotba visszaállított szigetek helyén megszűnt. Év végéig 144 öblösüveg gyűjtő konténer kerül kihelyezésre városszerte, az önkormányzati képviselőkkel egyeztetett helyszínekre.
HULLADÉKUDVAR A TISZÁNTÚLON
A napokban nyílt meg az SZKHT új, több, mint 1000 négyzetméteres hulladékudvara, amelyet 44 millió forintból hoztak létre a Magyar utcában.
Régóta vártak már erre Újszegeden, ugyanis a cég 1996 óta már 11 ingatlan vizsgált meg, mint lehetséges helyszínt, ám csak most lett arra lehetőségük, hogy meg is valósítsák a tervet.
TÖMÉRDEK MENNYISÉGŰ HULLADÉK TART FELÉNK
Az ATIVIZIG közleménye szerint a Maros folyó Románia kezelésében áll, az onnan érkező hulladék feltételezhetően a felelőtlen emberi magatartás következménye.
