101 éves lett a jó öreg Belvárosi Mozi, amely 1920. szeptember 8-án nyitotta meg kapuit. Ez az egyetlen korabeli filmszínház ma az országban, amely eredetileg is mozinak épült és azóta is majdnem folyamatosan üzemel.
Isten éltessen, 163.000 szegedi nevében köszönjük a rengeteg filmélményt!
EZERKÉTSZÁZAN, EGYETLEN MOZITEREMBEN: ÍGY NYITOTT MEG 101 ÉVE A BELVÁROSI MOZI
A szegedi Belvárosi Mozit a “mozgófényképszínház” alapítására létrehozott részvénytársaság építtette. A vidék akkori legnagyobb mozija Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján 1920 őszére készült el, az első vetítést szeptember 8-án tartották. “A megnyitó napján zsúfolásig megtelt a nézőtér, azaz ezerkétszázan (!!) ültek a nagyteremben” – írja visszaemlékezésében az intézmény, megjegyezve, hogy az országos viszonylatban is hatalmasnak számító Zsigmond Vilmos terem ma 512 néző befogadására alkalmas. A jeles napon a kor ünnepelt dívája, Étsy Emilia és több némafilm szórakoztatta a nagyérdeműt.
A Sebestyén Endre tervei alapján megvalósult épületben eredetileg két terem kapott helyet:
- A nagyterem színházi előadások tartására alkalmas volt, színpadát süllyesztővel, zsinórpadlással és zenekari árokkal is ellátták.
- Az emeleten büfé és dohányzóterasz várta a nagyérdeműt, a földszinti oldalfolyosóról pedig közvetlenül át lehetett sétálni a szomszédos Kossuth Kávéházba.
- A mai Balázs Béla teremnek a legkalandosabb a története, egy időben vívóteremnek használták, a szocializmus alatt asztalitenisz mérkőzések színhelye volt, végül, az 1978-as átalakításkor elnyerte mai formáját és funkcióját, a karzat befalazásával mozi teremmé vált.
ITT VETÍTETTEK ELŐSZÖR HANGOS FILMET AZ ORSZÁGBAN
1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet. A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, s az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.
101 ÉVES ÉS JOBB FORMÁBAN VAN, MINT VALAHA
2019-ben egy teljes rekonstrukción esett át a történelmi épület, többek között megújult az épület homlokzata, hőszigetelést kaptak a külső falak és a tetőfödém, valamint korszerűsítették a szellőző- és világítási rendszert is. A filmszínház rekonstrukciója csaknem egymilliárd forintból valósult meg a Dél-Konstrukt Zrt. munkájával.
Egy személyes megjegyzés: a nagy szabású felújítás kommunikációs munkáit csapatunk végezte (akkoriban még nem létezett a Szeged365, PR ügynökségként vettünk részt a projektben), hatalmas büszkeség volt az első sorból végig követni a kedvenc mozink újjászületését, egyben az is, hogy a nyitás utáni hetek nézőszáma – szó szerint – évszázados látogatói rekordot hozott a Belvárosi Mozi életében.
A mozi az építőipari fejlesztések mellett számtalan újdonságot is kínál:
- az ország legnagyobb, korabeli moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és vetítővásznat kapott, a falakat új burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják,
- az egykori oldalpáholyok helyén 21. századi technológiák segítségével mutatják be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára,
- még egy szinttel feljebb pedig egy trendi VR Game Room is várja a látogatókat, az utóbbi mifelénk már rögtön az elején szerkesztőségi kedvenc lett.
ÉRKEZIK A ZSIGMOND VILMOS FILMFESZTIVÁL
Az idén egy bemelegítő nappal rajtol a ZSIFF, ergo a hivatalosan szeptember 21-től 25-ig meghirdetett filmfesztivál valójában már 20-án elkezdődik. Az OFF programban vetítik le a Belvárosi Mozi Karanténfilm pályázatának díjazott alkotásait is.
A teljes programot IDE kattintva találod.
Fotók: Belvárosi Mozi, Magyar Építők, Szabó Dávid, Szeged365
Egy hozzászólás